Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

Végül az eddigiek alapján megkíséreljük összefoglalni, hogy milyen szervezési, módszerbeli, pedagógiai feltetelét láthatjuk a tanulók Ver­ne-olvasmányai hatásosabb nevelési hasznosításának: 1. A tanulók olvasmány feldolgozási, tudatos olvasási szintjének eme­lése céljából kívánatos, ha a Verne-olvasmányok teljesen spontán ott­honi olvasása mellett bizonyos szervezettebb, kollektív feldolgozásra, megbeszélésre is kerülnének. Előnyösnek Ígérkezne például. ha — bármily szerény mértékben — de helyt kaphatnának egyes Verne­szemelvények az V—VI. osztályos olvasmányanyagban. Vagy: helyet kapna egy-egy Verne-regény a kötelező, vagy méginkább az aján­lott olvasmányok között, akkor, ha közös megbeszélésre kerülne sor az irodalomórán Természetesen arra is gondolni lehet, hogy az írás­beli dolgozatok, fogalmazványok sorába a Verne- olvasmányok vala­mely motívuma bekerülne. Ilyenkor a dolgozat megbeszélési órája nyújthatna természetesen megfelelő szervezési keretet a nevelői irá­nyítással történő sokoldalú megvitatásra. 2. A Verne-könvveknek az irodalomoktatásba való valamilyen beillesz­tésével együtt gondolni kell arra is, hogy így az irodalomoktatás ki­tűnő, sokoldalú koncentrációs területet nyerhetne olyan irányban, amelyben ez a koncentráció eddig kevéssé volt meg. Nevezetesen: a Verne-olvasmányok kitűnő kapcsolatot teremtenek az irodalom és a természettudományok, az irodalom és a technika, irodalomoktatás és iskola életszerűségét, gyakorlatiasságát szolgaihatja fokozott mérték­ben. Tehát: a Verne-regények felhasználása nem csupán az irodalom­oktatás „belügye", hanem sokoldalú koncentrációs lehetőséget te­remt meg. 3. A szakköri munkában, szakköri tematikában is megfelelő helyet kap­hatnának a Verne-olvasmányok. Elsősorban nyilvánvalóan az irodal­mi szakkör témájába vehető fel, de esetenként más szakkörön (pl. földrajz, történelem, biológia) is szóba kerülhet. Bizonyos összeha­sonlítás keretébe is beállítható — például egybevethetjük Jókai né­hány művével, vagy mai szovjet technikai, fantasztikus regényekkel. — Arra, hogy az említetteken kívül még más szakkörön (pl. rajz­szakkörön Verne illusztrációk készítése, megbeszélése) is szerepelhet, éppen jelen cikkben is hoztunk fel konkrét példát. Pedagógusaink ügyeljenek arra, hogy mai ifjúságunk kellő kritiká­val fogadja Verne sok esetben elavult fantasztikus technikai elkép­zeléseit, hibás társadalomszemléletét. Fel kell hívni a figyelmet és a fiatalok olvasókedvét a mai, korszerű szovjet és magyar technikai­fantasztikus regényeire is. Hiba lenne, ha ifjúságunk egyoldalúan, túl sok Verne olvasmánnyal telítődne, mert ez hibás, naiv technikai elképzelésekhez, hamis társadalomszemlélethez, káros múltbafordu­láshoz is vezethet. 4. Kitűnően felhasználható, eseményes, lebilincselő konkrét anyagot szolgálhatnak Verne-regények, ill. regény-részletek számos osztály­főnöki óra anyagához is. Például milyen sokágú, értékes anyagot ta­pasztalhatunk a fizikai munka hasznosságára, egyes pozitív akarati tulajdonságokra, vonatkozó beszélgetésekhez (akaraterő, bátorság,

Next

/
Oldalképek
Tartalom