Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

IV. Miscellanea - Istók Barnabás—Szatmári László: Egyetemes mintavevő készülék szálastakarmányokhoz

EGYETEMES MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK SZÁLASTAKARMÁNYOKHOZ ISTÓK BARNABÁS—SZATMÁRI LÁSZLÓ A téli takarmányok felhasználásának, a szilázs és szénagazdálkodásnak lényeges kérdése a betárolás után nemsokára tudni, hogy a kazlazás, vagy erjesztés sikerült-e. Ha valamely takarmány minősége csak akkor kerül megismerésre, amikor feletetik, ez zavarólag hathat a takarmánygazdálkodásra. Ha viszont ismerjük előre, nem sokkal a betárolás után, hogy mennyi a jól sikerült takarmányunk, a napi fogyasztási mennyiséget a nem sikerült mennyiség figyelembevételével állapítjuk meg, s nem vagyunk kénytelenek a tél végére csökkentett, vagy túlbő etetésben részesíteni állatainkat. Ezen túlmenően a különböző minőségű szilázst, vagy szénát a megfelelő állatfajhoz, vagy állatcsoporthoz még idejében szétoszthatjuk, illetve átirányíthatjuk. Ezekből láthatóan nagyüzemben szükséges, hogy szilázsaink és szálastakarmányaink minőségéről a besilózást, illetve bekazlazást követő bármelyik időpontban meggyőződhessünk. Ehhez szolgál segítségül az egyetemes mintavevő készülék, mely a takarmányt a tárolóhely bármely részének keresztmetszetében mutatja, annak egyöntetűségében, vagy minőségi rétegei szerint. A mintavevő alkalmas továbbá bárminemű szálas (kender), vizenyős (répa prizmában, trágya) stb. anyagok mintavételére is. Az egyetemes mintavevő kés/iilék leírása A mintavevő készülék a talajfúró és a fűkasza alapelveit egyesíti magában megfelelő módosítással és kiegészítéssel. A készülék a köfvetkező szerkezeti részekből tevődik össze: a) fúrófej, b) fúrócső, c) mintavevő cső, d) hajtókar, e) fúrószárak, f) szerelőkulcsok. (1. ábra) A fúrófej két darabból áll, melyek egymásban elfordulhatnak. Mindkét darab elülső része fogazott olymódon, hogy a belső darab fogai 20—25 mm-rel túlérnek a külső rész fogain. A fúrófejhez menettel kapcsolódik az egy—-másfél méter hosszú fúrócső, melynek átellenes végén a menetes hajtókart találjuk. A mintavevő cső a fúrócsőben foglal helyet és a fúrófej belső részével körmösen kapcsolódik. A hosszabb szúrókarmok a szálas anyagba benyomulva álló helyzetben tartják a belső csövet, mely körül a hajtókarral a külső csövet forgatjuk. Ezzel együtt forognak a nyírókarmok is és a szúrókarmokkal elnyírják a szálas anyagot, mely a fej és a csövek előnyomulásakor bekerül a belső csőbe, mégpedig pontosan az anyag rétegeződésének megfelelően. Ha a mintát meg akarjuk vizsgálni, a belső csövet kihúzzuk a külső csőből és az anyagot egy dugattyúval kinyomjuk a csőből, ahonnan az ismét az eredeti rétegződésnek megfelelő sorrendben és azzal arányos vastag•624