Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

IV. Miscellanea - Istók Barnabás—Szatmári László: Egyetemes mintavevő készülék szálastakarmányokhoz

1. ábra. Az Istók—Szatmári-féle mintavevő alkatrészei: a) fúrófej; b) fúrócső; c) mintavevő cső; d) hajtókar; e) fúrószár; f) szerelőkulcsok. ságban fog kikerülni. A készülék egyik kiviteli alakjában ez a belső cső hosszában is felnyitható (pl. két félcsőből áll) és ez esetben magában a csőben szemlélhetjük az egyes rétegeket. Készülhet a cső átlátszó műanyagból is, ekkor már felnyitás nélkül is láthatjuk a mintát. A cső mindenképpen megtartja a minta eredeti nedvességét is, ami a vizsgálatnál szintén fontos jellemző. A csövek, vagy fúrószárak toldhatok is lehetnek, hogy mélyebb rétegből is tudjunk mintát venni. A mintavevőnek az anyagba való besüllyesztése legegyszerűbben a készülék kézi nyomásával érhető el, de elláthatjuk a fejet külső csavarmenettel is, ami forgatás közben a szálasanyagba mintegy befúródva önműködően viszi mind mélyebbre a fúrófejet. Az egyetemes mintavevő használata A készülék összeszerelése során először a fúrófejet rácsavarjuk a fúrócsőre, majd a minta vevőcsőre'ráhúzzuk az összetartó gyűrűket (ha a mintavevőcső egyrészes, a gyűrűk elmaradnak), és behelyezzük a fúrócsőbe úgy, hogy a fúrófej belső részével együtt mozogjon. Ezután rácsavarjuk a fúrócsőre a hajtókart. A készülék így használható állapotba került. Ezután a készüléket a vizsgálandó anyagba (szénaféle, 2. ábra, szilázs 3. ábra, kazlazott kender, répaprizma, istállótrágya stb.) fúrómozdulatokkal becsavarjuk egész a hajtókarig. Ha egy fúróelem mélységig elegendő a vizsgálat, akkor a hajtókarnál fogva a készüléket kiemeljük (hogyha a fúrófej csavarmenetes, ak36* 625