Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

a) Vannak olyan falusi iskolák, ahol a VI. osztályban van a maximális Verne-olvasás és ugyancsak a VI. osztályban van a legtöbb Verne-olvasó, (pl. Kerekharaszt, Nagykökényes, Zagyvaszántó, Mikófalva.) Ezeknek az iskoláknak adatai azonban nem tekinthetők tipikusnak, mert az összes adatoknak csak csekély hányadát teszik ki. b) Máshelyütt, — elsősorban városi iskolákban és néhány községben — a Verne-olvasók aránya (az intenzív Verne-olvasóké is) a VIII. osztályban kulminál, (pl. Hatvan II., Eger I., V., VII., IX., Selyp, Hort.) c) A két jellemzett típus között középhelyütt állnak azok az iskolák, ahol a Verne-olvasás általában és az intenzív Verne-olvasók aránya is a VII. osztályban kulminál, (pl. Eger VIII., Csány.) d) Végül előfordul olyan típus is, ahol a Verne-olvasás és az intenzív Verne-olvasás más osztályban kulminál, mégpedig olyanformán, hogy az intenzív Verne- olvasás későbbre talódik. (Pl. a Mátravidéki Erőmű iskolájában a VI. osztályban van a legtöbb Verne-olvasó, de az intenzív Verne-olvasás a VIII. osztályban kulminál.) Annak ellenére, hogy a Verne-olvasási életkorra vonatkozóan különböző típusokat, bizonyos szóródást tapasztalhatunk, vannak alighanem általánosítható tapasztalatok is [43]. Nevezetesen: a) Az alsó tagozatban csak szórványosan fordul elő a Verne-olvasás. Az V. osztályban már elég jelentős arányú Verne-olvasással találkozhatunk ugyan, de ez egyetlen esetben sem maximális és nem intenzív. b) A Verne-olvasás — akár szemszerű arányát, akár intenzitását nézzük — az esetek nagyobb részében a VII—VIII. osztályban mutat kulminálást. Számottevő a VI. osztályos tanulók Verne-olvasása és az olvasás intenzitása is. — mégis viszonylag ritkábban ér el tetőzést a VI. osztályban a Verne-olvasás. * Nagy eltéréseket, szóródást mutat a Verne-olvasók nem szerinti megoszlása. Általában — amint azt több általános tapasztalat és bizonyos differenciális lelektani megfontolások is sugallják — tapasztalatok adatszerűen is azt bizonyítják, hogy a Verne regények népszerűbbek a fiúk, mint a lányok körében. Egyes helyeken a lányok Verne-olvasása csupán 20—30 százaléka a fiúkénak. (Pl. Boldog, Hort.) Másutt viszont a lányok Verne-olvasásának aránva sokkal jobban megközelíti a fiúkét, (pl. Selypen 70,9 százalékos, a Mátravidéki Erőmű iskolájában 70,0 százalékos, Lőrinczi II. sz. iskolában 73,09 százalékos a lányok Verne-olvasása a fiúkéhoz viszonyítva [44], — Ha mérlegelt arányokat vizsgálunk, adataink alapján az esetek nagyobb részében a lányok Verne-olvasása 50—70 százaléka a fiúkénak. A tanulók Verne-olvasmányainak mennyiségére, terjedelmére természetesen hatással vannak közvetlenül a könyvbeszerzési források (iskolakönyvtár), a szülők jövedelmi viszonyai és az olvasással való törő01