Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Istók Barnabás: Gazdasági állataink életfenntartó energiaszükségletének egyszerű kiszámítása
GAZDASÁGI ÁLLATAINK ÉLETFENNTARTÓ ENERGIASZÜKSÉGLETÉNEK EGYSZERŰ KISZÁMÍTÁSA ISTÓK BARNABÁS Életfenntartó az a táplálóanyag-mennyiség, melyre a nem termelő, nyugalmi állapotban levő állatnak a testállomány-változást nem eredményező életfolyamatok elvégzéséhez szüksége van. Az életfenntartón felüli táplálóanyag-mennyiség a termelést szolgálja (tej, hús, zsír, erő stb.) Hazai takarmányozási szabványaink az életfenntartó táplálóanyagszükségletet csak kifejlett, vagy közel kifejlett állatokra adják meg. Fiatal és növendék állatok számára csak egy — az optimális növekedés és termelésnek megfelelő — adat található meg konkrét, illetve testsúlyonként szabványainkban, mivel az életfenntartó és termelő táplálóanyagjuttatás növekedő állapotnál gyakorlatilag nehezen kölöníthető el. Miután nem feltételezhető, hogy ezt a szükségletet minden fiatal és növendék állatnak minden időben és körülmények között biztosítani tudjuk, vagy akarjuk (takarmányszűk esztendők, takarmányhiány és elhelyezési nehézségek miatt hizlalás előtti .,üresen" tartás stb.) felmerül a kérdés nem volna-e hasznos fiatal és növendék állataink puszta életfenntartó táplálóanyagszükségletét ismerni? Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet ismeretének gyakorlati jelentősége Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet ismerete lényeges a gazdaságosság megállapítása és a termelés, növekedés mértékének irányíthatósága szempontjából is. Ugyancsak szükség lenne az optimálistól eltérő tartási viszonyok között élő állatok életfenntartó energiaszükségletének ismeretére. Különösen takarmányszűk esztendőben kell tudni, mennyi az a minimális táplálóanyag-mennyiség, amennyit minden körülmények között biztosítani kell az állatnak élete fenntartásához. Hazánkban ott lenne még fontos ezek ismerete, ahol a hizlalást néhány hónapi előzetes ,,tartás" után kezdik meg, takarmányhiány, hőmérséklet, vagy elhelyezési stb. nehézségek miatt, mert az életfenntartó, sőt ettől valamivel több táplálóanyagot az ilyen állatnak is biztosítani kell. •589