Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

helyett Afrikába irányítani, a rabszolgakereskedők karmaiba. Sok viszontagságon, nélkülözésen, szenvedésen mennek keresztül a hajó utasai, míg végül is szerencsésen hazatérnek. Nagyszerű hős a regény címszereplője, a 15 éves Dick Sand kapitány. Életkorához képest hihetetlen céltudatosság, bátorság, megfontoltság jellemzi. Rokonszenves, emlékezetes figura — csak éppen teljesen valószínűtlenek ezek a tulajdonságok egy 15 éves serdülőnél. A hajó többi utasai közül csupán Benedek bácsi, a tudós botanikus és zoológus válik ki. Szórakozott, egyoldalú ember, a rovarokra specializálta magát. A humor és a tudományosság az ő szerepének jóvoltából csörgedezne elő — csakhogy ez a patak jóval vérszegényebb, kevésbé humoros, mint Paganel Jakabé a Grant kapitány gyermekeiben. Élesen rajzolt, határozottan ellenszenves figura a gonosz embercsempész Negoro és cimborája. Harris alakja. — Az emberek mellett — talán nem is kevés — szerepe van a hűséges és értelmes kutyának, Dingónak is. A porosz militarizmus elleni elkeseredés, gyűlölet sugalmazta a „Bégum 500 milliója" meséjét. Hatalmas, 500 milliós örökséghez jutnak ketten, egy francia mérnök és a porosz Schulze. A franciák a hatalmas összegből a tudomány és technika lehetőségeinek felhasználásával hatalmas, modern várost építenek, Franceville-t. Ugyanakkor viszont a porosz Schulze Stahlstadtot, az acélvárost építi meg. Ezt valóságos katonai arzenállá, tűzfészekké építi ki. A pedáns, de valódi alkotó gondolkodásra nem képes, és a franciák elleni gyűlölettől tüzelt Schulze el akarja pusztítani a virágzó várost. Számítási hiba következtében azonban az első lövéssel célt téveszt. A második lövedék kilövésére már nemi kerülhet sor, mert az elzászi francia hazafi, Marcel Bruckman megakadályozza benne. Költői igazságszolgáltatással végződik a regény : Schulzet saját találmánya öli meg. Ugyanebben az évben (1879.) jelent meg a ,,

Bounty lázadói" című regény, mely mindenfajta lázadást — a jogos, indokolt motívumból származót is, — kárhoztat. A regény rideg erkölcsi fatalizmusa arra tanít, hogy előbb-utóbb minden lázadót eléri a büntetés, sőt még a lázadók utódait is! A 70-es évek végén, a 80-as évek elején néhány felszínes, mintegy operett-jellegű regény, útleírás jelenik meg Verne tollából. Ezek közé tartozik pl. áz „Egy kínai viszontagságai", melynek tanulsága: az életet csak az tudja megbecsülni, aki szenvedett, aki tud félni a haláltól. — A „Gőzház" című regény (1880.) egy indiai utazás története, melyet különös, elefántalakú gőzmczdonyban tesznek meg utasai. — Az Amazonaszon történik az utazás egy különös járművön, a „Jangada' című regényben. .(1881.) A regénynek egyébként fontos társadalmi mondanivalója: irányregény az elévülés és a bűnösök rehabilitációja érdekében, vádírat az igazságszolgáltatás rideg bizonyíték-kultusza ellen. Komikumba fúló robinzonád, milliomosok tréfája a tárgya a ,,Ro•50