Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

binzonok iskolája" című regénynek. (1882.) — Felszínesen szentimentális, erőtlenül bonyolított, elavult regény a Skóciában játszódó „Zöld sugár" (1882.) Jellemző példája a felszínes-vígjátéki regénysorozatnak a törökországi környezetben játszódó „Kéraban, a vasfejű". (1883.) A regény beli utazás (A Fekete-tenger körüli út) indítóoka Kéraban makacssága, hóbortja; nem akar a Boszporuson átkelni, mert ott adót kellene fizetni, inkább megkerüli a Fekete-tengert. A vígjátékot operetti

1 kettős, szerelmi bonyodalom és útikalandok tarkítják. Bizonyos, hogy e vázlatosan jelzett művek az író mélypontra jutására vallanak. Kiemelkedésről tanúskodik a „Dél csillaga" című regény (1884.) Kitűnik egészséges, reális vonásaival. Szinte szokatlan mértékben kerülnek előtérbe valódi társadalmi problémák, nevezetesen a délafrikai bányatulajdonosok kapzsisága és a bennszülött munkaerők kíméletlen kizsákmányolása. Az is határozottan kiviláglik a cselekményből, hogy a gazdag tőkés üitetvényesek kíméletlenül gátolják minden találmány, felfedezés létrejöttét, terjedését, amely üzleti érdekeiket keresztezi. Ez kétségtelenül azt példázza, hogy a tőkések gátolják a tudomány és technika fejlődését, mihelyt üzleti érdekük úgy kívánja. A regény főhőse, Méré Cyprián mérnök habozás nélkül a tudomány pártjára áll a tőkével szemben. Jól bonyolított kalandok, fordulatos mese a gyémánt keresésekor — és megfelelő ismeretterjesztő jelleg (pl. az afrikai tájakkal, a mesterséges gyémántkészítéssel stb. kapcsolatban) teszik jellegzetesen olvasmányossá, Verne-ivé a regényt. A török elleni görög szabadságharcból meríti tárgyát a „Lángban álló szigettenger". (1884.) Haladó mondanivalója mellett a regény patetikus, naiv-romantikus meseszövésű. Nem törekszik a török elnyomás lényegének megértésére, ábrázolására; a görögök szabadságszeretetét elvontan jellemzi. A görögök népi jellemét még a talaj ingatagságával is próbálja magyarázni — nagyonis „ingatag" alapon. A következő évben, 1885-ben jelent meg Verne egyik méltán legnépszerűbb, nagyszabású szabadságharcos regénye, a „Sándor Mátyás." A regényben mély rokonszenvvel ábrázolja az író az osztrák rendőri elnyomó rendszer ellen küzdő magyar hazafiakat, Sándor Mátyást és társait . A magyar hazafiak mozgalmát aljas, haszonleső kalandorok elárulják az osztrák hatóságoknak. Csak Sándor Mátyásnak sikerül menekülnie — izgalmas kalandok után. Sándor Mátyás menekülése után álnéven orvosként működik. Munkájával. kiváló képességeivel vagyont szerez. Egy Földközi tengeri szigeten, Antekirtta szigetén telepszik meg. Életének célja, hogy megboszszulja a magyar hazafiak árulóit. Ennek a nemes bosszúnak a müve (külsőségesen a cselekménybonyolítás itt emlékeztet Dumas Monte Cristo-jára) hosszas tervezést, előkészületet kíván meg, izgalmas útikalandok során kerül megvalósításra. Az ismeretterjesztő részek határozottan a cselekménnyel kapcsolatosak. mint pl. a Földközi-tenger és vidékének tájleírása, néprajza, Sán51