Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

a sziget rejtélyes ,,jó szelleme", aki nem más mint Némó kapitány. Öreg korára a sziget mellett kötött ki hajójával. Miután tudomást szerzett a hajótöröttekről és látja becsületes munkájukat, lépten-nyomon — titokban — segítségükre van. A kalózhajót is ő semmisíti meg. A hajótöröttek már-már el is hagyják a maguk készítette hajon a szigetet, amikor a vulkán kitörése megsemmisíti müvüket és csaknem az egész szigetet. Ök maguk szinte csodával határos módon menekülnek meg a szörnyű természeti katasztrófából. * Drámaian megírt, kalandos utazás Oroszországban Irkuckig: ez a tárgya a hőslelkű, önfeláldozó cári futár, „Sztrogoff Mihály" (1876.) történetének. Egy titokzatos őrült elleni küzdelmet mutat be romantikus, elavult eszközökkel a Skóciában játszódó „Fekete India" c. bányatörténet. (1876.) A regényt tudományos-ismeretterjesztő problémája a bányaművelés és kőszén keletkezése körül forog. A következő regény, a „Servadac Hector" (1878.) arról tanúskodik, hogy Verne mégsem tud tartósan megmaradni a Földön: kozmikus utazásról fantáziál, egy naprendszerbeli útról számol be. A kozmikus utazás egy véletlen következménye itt: a Gallia üstökös közel kerülvén a Földhöz, elragadja a regény főszereplőit. Az üstökös által elragadott kis földterületen élő emberek azután hosszú, kozmikus utat tesznek meg a Naprendszerben. Jó alkalmat ad a regény kozmikus fantáziája, hogy csillagászati problémákat igen konkréten, szemléletesen, olykor humorosan tárgyaljon a szerző. Pl. az üstökösön a nehézségi erő jóval kisebb, mint a Földön, úgyhogy az emberek métereket ugrálnak könnyűszerrel. Alacsonyabb a víz forráspontja, az évszakok is mások, stb. A regény egyik szereplője Rosette Palmyrin csillagász szorgalmasan, alaposan megmagyarázza mindezeket a jelenségeket az olvasónak. A regény naprendszerbeli utazásának több — és különböző nemzetiségbeli — szereplője van, mint a holdbéli utazásnak. A merész Servadac kapitány a franciákat, Timacseff gróf az oroszokat, a csillagászatot — tudományt Rosette Palmyrin. a kereskedő-uzsorásokat az ellenszenves Hakabut Izsák képviseli. A különös kozmikus utazás váratlanul és szerencsésen ér véget: a Gallia üstökös földközelbe kerül és utasainak sikerül léghajóval leereszkedni a Földre. Ezzel végződik a regény. Kevesebb e könyvben a tudományos ismeretterjesztő részlet, mint az „Utazás a Holdban" című műben, viszont egészében sokszínűbb, kalandosabb, olvasmányosabb. Kevesebb benne a nehezebben érthető, a laikusok számára unalmas rész. A kalandos útleírások sorozata „A 15 éves kapitány"-ban folytatódik. (1878.) E regényben a kaland szervesen kapcsolódik az utazáshoz, nem mellékes, unaloműző csupán. Fojtott, izgalmas légkör hevíti a történetet: egy gonosz embercsempésznek sikerül egy hajót Dél-Amerika 4 49