Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Összefüggések a hazai csontoshalak agyvelejének anatómiája és az életmód között
Közöttük az elválasztó barázda annyira kimélyül, hogy fissura medius oblongatae-t alkot. 14. Silur us glanis: A nyúltagy dorsalis felszíne egészen más képet mutat, mint a Cyprinoidae családban. Mindenekelőtt az ötlik szembe, hogy a lobus viscero-sensibilisnek megfelelő nyúltagy részek egészen kicsiny gumócskák (tuberculum viscero-sensibilis IX—X.). A másik jelentős tényező, hogy nem következett be a fejlődés során a nyúltagy oldallemezeinek az összenövése, így a tuberculum impar helyett a nyúltagyon tuberculum par-1 találunk. Ha az elmondottakat figyelembe vesszük, akkor megértjük, hogy a fossa ventriculi IV. oldalait három páros gumócska határolja. Ezek caudalis irányban haladva: a tuberculum par, a tuberculi viscero-sensibilis IX—X. és a nuclei commissurae infimae. Mind a fossa ventriculi, mind a tuberculumok jól látszanak az érintetlen agyon is, mert a különben hatalmasan fejlett corpus cerebelli nem caudalis irányba hajlik, hanem rostralisan borul rá az elülső agyszakaszokra. 15. Amiurus nebulosus: A nyúltagy anatómiai viszonyai ugyanolyanok, mint a Silurus glanisnál. Megemlítendő, hogy a nyúltagy viszonylag nem szorul annyira hátérbe a cerebellummal szemben. A tuberculum par és a tuberculum viscero-sensibllisek ugyanis jókora gumók. Viszont meg kell jegyezni azt is, hogy a nuclei commissurae infimae-k nagysága jóval elmarad a tuberculumok mögött. 16. Perca fluviatilis: A nyúltagy a többi agyszakasszal szemben egészen keskeny. A lobi viscero-sensibiliseknek kívülről nyoma sincs. A rombuszárkot a nyúltagy szárnylemezeinek az inverziója ugyan egy rostralis szélesebb (pars anterior) és egy caudalis hosszanti ovális részre (pars posterior) osztja, azonban az összenövés elmaradt, így tuberculum impar nincsen. A fossa rhomboidea pars anteriorjára ráborul a corpus cerebelli, a pars posterior szabadon látható. 17. Lucioperca lucioperca: A nyúltagy anatómiai viszonyai ugyanolyanok, mint a Perca fluviatilisnél. 18. Acer ina cernua: A nyúltagy anatómiai viszonyai nagyjából olyanok, mint a sügérnél. Azonban a nyúltagy tömegesebb a többi agyszakaszhoz viszonyítva. A tuberculum imparnak nyoma sincs. Nem beszélhetünk valódi lobus viscero-sensibilis IX—X.-ről sem. Helyettük nagy, verticalisan felemelkedő, felülnézetben két zsemlealakú duzzanat (tuber viscero-sensibilis IX—X.) ismerhető fel, melyek a középvonalban érintkeznek egymással. 31* 4S3