Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Összefüggések a hazai csontoshalak agyvelejének anatómiája és az életmód között

B) Cerebellum et Mesencephalon A kisagy és a középagy a halaknál igen szoros morfológiai kapcsolatban vannak egymással. Ez a kapcsolat elsősorban abban mutatkozik, hogy a valvula cerebelli benyomul a középagy üregébe és azt sok esetben teljesen kitölti. A lobus opticusok az esetek nagyobb részében dorsalisan áthidalják a valvula cerebellit. A valvula nagyobbodásával azonban a lobusok mindinkább letolódnak róla s csupán féllabdaszerűen borulnak rá. Olyan eset is van (Mormyridae-család), amikor a valvula pars lateralisai oly nagyságot érnek el, hogy az egész agyvelőt uralják, aminek következtében a két lobus opticus teljesen oldalra, ill. az agyvelő alapjára szorul. 1. Esox lucius: A corpus cerebelli alig emelkedik túl a többi agyszakaszon. A feji része ugyanis csaknem 90°-os szöget zár be a nyakkal s caudalisan irányúivá teljesen ráborul a nyúltagyra. A rombuszároknak így csupán a vége látható. A valvula cerebelliből semmi sem látszik. A tectum opticum teljesen befödi. Kívülről nézve az agyat, azt a lobus opticusok uralják. Valamennyi agyszakasznál tetemesen nagyobbak. Pl. a corpus cerebellinél, felülnézetben kétszer nagyobbnak látszanak. Szabályos ovális alakú testek. A fissura intertectalis mentén teljesen összeérnek. Közöttük tehát úgy, mint a pontynál velum anterius nem feszül ki. Preparálás nélkül a torus longitudinalisok sem látszanak. Azokat úgy láthatjuk, ha a lobus opticusokat erősen széjjel húzzuk. Ilyenkor a fissura intertectalis alján két, teljesen egymáshoz simuló, vékony hosszanti köteg formájában csillognak elő. Hogy a tectum opticum mennyire uralja az agyvelőt, azt a lobusok dorsalis részének az eltávolítása után láthatjuk. Míg a pontynál a valvula cerebelli olyan nagy, hogy a középagy üregét teljesen kitölti, addig a csukánál csak kis részét foglalja el. — A valvulának morfologiailag nem tudjuk elkülöníteni lobus medialisát és lobus lateralisát. A csukánál a valvula az emlősök corpora quadrigeminájára emlékeztető képződmény. Tehát colliculus anteriorra és colliculus posteriorra tagolható. A colliculus anterior a többi halak lobus medialisának, a colliculus posterior a velum cerebelli lobus lateralisának felel meg. A tectum opticum belső felülete erekben gazdag és sugarasan redőzött képet mutat. A torus semmicircularisok nagy, vesealakú duzzanatok. Medialis szélük közepéről erős köteg (tractus colliculi posteriores) indul ki, mely a colliculus posteriorhoz fut. A torusok oralis végükkel az aqueductus mesencephali alatt érintkeznek. Csúcsukat az aqueductust áthidaló commissura anterior köti össze. A lobus opticusok ventralis felszínének az oralis végébe, a vastag átmérőjű nervus opticusok sugárzanak bele. A tectum opticum és a köztesagy lobus lateralisa között húzódó mély sulcus limitans tectiben ered és halad egy darabon a nervus trochlearis. 4S4