Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

VERNE MÜVEI MAI NEVELÉSI TÖREKVÉSEINK TÜKRÉBEN Dr. BERENCZ JÁNOS .,Kinyitni egy Verne-könyvet annyi, mint a magunk ifjúságában lapozni... .Tules Verne az elmúlt gyermekkorok mágusa volt. nemzedékeké, akik szerették, nemcsak hallatlan képzelőtehetsége, invenciója, hanem változatossága miatt is [!]." Jules Verne-t (1828—1905.), a népszerű ifjúsági regényírót talán nem szükséges formálisan .,bemutatni" a mai felnőttek és a mai ifjúság széles rétegei számára. Műveinek merész, technikai fantáziája, kalandos útleírásai, izgalmas meseszövése — napjainkban is a 10—14 éves olvasók hatalmas tömegeit vonzza. Népszerűségére vonatkozóan, hadd hozzunk fel itt kiindulásul két mai adatot: a Heves megyei Könyvtár egri ifjúsági részlegének tapasztalatai szerint 1961. szeptember—októberében a Verne-könyvek a 9 legnépszerűbb ifjúsági mű között is az első helyet foglalták el: ő bizonyult a legkeresettebb, leginkább olvasott ifjúsági szerzőnek ebben az időszakban. (Verne művei 28,9 százalékban szerepelnek, míg Jókaira 20,5 százalék és Cooperra 12.4 százalék jut, — a többi hat ismert ifjúsági író pedig ennél jóval kisebb százalékkal szerepel az említett időszakban, az olvasott, kikölcsönzött művek listáján.) A másik adat: a „Család és iskola" című folyóirat adatközlése szerint (1961. októberi számában Kiss Árpád cikke: „Olvasottság és műveltség" címmel) Verne regényei a 25 legnépszerűbb ifjúsági mű listáján nem kevesebb, mint 7 ízben szerepelnek. (Az említett listán Jókai 3, Petőfi 2 műve, Cooper 2 regénye szerepel, — a többi kedvelt szerző, mint Gárdonyi, Mikszáth, Mark Twain — egy-egy regényükkel kerülnek említésre.) Minden pedagógusnak, aki valaha olvasta és szerette Verne regényeit, bizonyára nyilvánvaló, hogy Verne regényei számos helyen érintik mostani, szocialista iskolareformunk célkitűzéseit: a korszerű, technikai érdeklődés felkeltését és fokozását, a gyakorlatiasságra való törekvést. Ezért nem tekinthetjük merő véletlennek- pusztán szubjektív rokonszenv megnyilatkozásának, hogy Verne az iskolareformmal kapcsolatos ankétokon, megbeszéléseken is szóba került [2]. 41