Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében

Az eddigiek talán némileg indokolttá teszik, motiválják jelen cikkünk tárgy választását: időszerű dolog pszichológiai, pedagógiai szempontból ifjúságunk körében igen népszerű íróval foglalkozni, de talán méginkább időszerű és gyakorlatias ez a témaválasztás, ha ez az író pedagógiailag, iskolareformunk megvalósítása szempontjáéból megbecsülendő értéket jelent az általános iskolában folyó oktató-nevelő munka számára. Továbbmenően azonban hasznosnak tűnik a Verné-vel foglalkozó pszichológiai-pedagógiai monográfia (talán még akkor is, ha terjedelmében igen korlátozott, mint jelen cikkünk) azért is, mert hazai szakirodalmunkban eddig nagyon kevéssé foglalkoztak alaposan ezzel a kedvelt, igen népszerű ifjúsági íróval [3], Bevezetésül még — félreértések elkerülése végett — ki kell emelnünk: csupán alapvonalaiban kívánjuk jellemezni Verne legnépszerűbb, legismertebb ifjúsági regényeinek pszichológiai és pedagógiai vonatkozásait. Tudatában vagyunk annak, hogy egy igen kívánatos részletes, teljes Verne-monográfia a mostaninál jóval nagyobb terjedelmet igényelne, egy, vagy esetleg több vaskos kötetet is megtöltene. A fentiekben körvonalazott alapelvből kifolyóan el kell hagynunk az adatok részletes közlését és részletes ellenőrző-értékelő feldolgozását. Ez ugyanis egymagában legalább 8—10 nyomtatott ívet tenne ki. Hasonló okokból mellőzzük a részletes életrajzi,- és regényelemzéseket, valamint az alkalmazott módszerek (felmérés, beszélgetés) részletes, pszichológiai-metodikai bemutatását. Jelen, rövidrefogott cikkünk gondolatmenete a következő: I. Verne legfontosabb regényeinek egészen rövid jellemzése irodalmi és pedogógiai szempontból; II. A legnépszerűbb Verne-regények hatása a fiatal, 10—14 éves olvasókra, felmérések és beszélgetések alapján. Néhány pedagógiai következtetés levonása adatainkból. I. A Verne-regénvek irodalmi és pedagógiai jellemzéséhez vonzó, nem kevéssé érdekes bevezetésül kínálkozna, ha életrajzi adataiból [4] indulnánk ki és igyekeznénk kideríteni, miként lett a tengeri utazásra, kalandra vágyakozó, jómódú polgárfiúból — nagyonis szürke foglalkozást jelentő ügyvéd, tőzsdeügynök, vígjátékíró, — majd — éles, csaknem váratlan fordulat után — nagysikerű ifjúsági regények szerzője. Bármilyen érdekesnek ígérkezne, sőt bármilyen jól megalapozná az ilyenféle bevezetés további mondanivalóinkat, mégis ezúttal le kell mondanunk róla. Ez a vizsgálódás ugyanis életrajzi, írói adatok olyan tömegének társadalmi és pszichológiai elemzését kívánná meg, amely terjedelmében messze túlhaladná kereteinket. 42