Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

nak. Különösen a technológiai kérdések iránt mutatott nagy érdeklődést. Az életrajzi adatok Kerekes pályájáról sok mindenben ismertek, elég részletesen foglalkoztak Kerekes pedagógiai, nyelvészeti, matematikai munkásságával (pl. 13.), azonban szinte említés sem történt kémiai működéséről. 1959-ben Berencsi János a debreceni tudományegyetemhez benyújtott pályamunkájában megkísérelte, hogy ezt a hiányt valamiképpen pótolja. Azzal a nehéz feladattal azonban, hogy Kerekes működését kritikailag is értékelje, szinte természetesen nem tudott megbirkózni. [18]. Feltétlenül megérdemelné pedig az első debreceni kémia-profeszszor azt, hogy a kémiában elfoglalt helyét megfelelőképpen tisztázzuk, hiszen olyan hírneve volt, hogy a szentpétervári egyetem is profeszszorául kívánta volna őt megnyerni [21], Közelebbit erről Medveczky Károlynak sem sikerült megállapítania (levélbeli közlés). E dolgozat feladatául azt tekinti, hogy megtegye az első lépéseket 'Kerekes Ferenc kémiai hagyatékának számbavételére, értékelésére, hogy ezzel a múlt mulasztását legalább részben helyrehozza. 3. Kerekes Ferenc kémiai nézetei Az a korszak, amelyben Kerekes élt, kémiai szempontból igen nehéz környezetet jelentett egy olyan ember számára, aki a tudomány alapjaival felnőtt fejjel, 32 éves korában, viszonylag rövid idő alatt volt kénytelen megismerkedni. A vegytani forradalom, amely a XVIII. század nyolcvanas éveiben lényegileg már lezajlott, azokban az években amikor Kerekes kezdett a kémiával megismerkedni, már győzedelmeskedett, az egykori nézetek azonban legyőzve bár, nem felejtődtek teljesen, s olyan esetekben, amikor az új elmélet valahol hibát mutatott fel, nem egyszer a régi fegyverekkel kísérelte meg egy-egy kémikus a nehézségeken keresztülvágni magát. Hatalmas lendületben folyt világszerte a kémiai kutatás, rengeteg kutatási eredmény gyűlt össze, hiányzott még egy egységes, az új tapasztalt tényeket összefogó elmélet. Berzelius, aki később e munka elvégzésében különösen sok érdemet szerzett, ekkor még csak a kezdeti lépéseket tehette csak meg. Amikor a következőkben azt vizsgáljuk, milyen nézetekkel lépett Kerekes tanítványai elé, nagyon érdekes módon nyerhetünk bepillantást a kémia egész akkori helyzetébe, s abba, hogy abból a sok mindenből, ami akkor a világban a kémia területén történt, mi jutott el hozzánk. s milyen megvilágításban, milyen módon átalakulva jutott el a tudomány, a kémiát magyarul elsőízben tanuló hallgatókhoz. Kerekes Ferenc kémiai munkásságának egészét vizsgálva elsősorban azt szögezhetjük le, hogy nem ért el olyan kísérleti vagy elméleti eredményeket, amelyek a tudomány fejlődését befolyásolták volna. Gondolatai azonban így is igen érdekesek. Sok esetben azt is láthat-411