Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

dalmi előrehaladásából, s a felvilágosult nézetek fokozatos előretöré­séből keletkezett társadalmi szükségletet. A kezdeményezések sikerte­lensége viszont az akkori hazai viszonyok igen jellegzetes képét vil­lantják elénk. Gyarmati sorsunk az állami támogatást, felekezeti meg­oszlásunk a belső erőfeszítések erejét csökkentették szomorú módon. 1776-ban a kolozsvári orvosi-sebészeti tanintézetnél szándékozott a kormányzat újabb tanszékeket, így kémiai és botanikai tanszéket is felállítani. E tanszékre Bara Ferenc pályázott, akinek az akkori hely­zetre jellegzetes módon a bécsi egyetemnél kellett volna alkalmasságát bebizonyítania. Ennek alapján kapott volna engedélyt előadások tar­tására, illetve az akkori szokások szerint írták volna elő számára, hogy milyen tankönyvhöz köteles előadásaiban a legszigorúbb módon ragasz­kodnia. Azon az egy adaton kívül, amelyet erre vonatkozóan az Erdélyi Gubernium egykori levéltárában találtam [2], más adatot nem tudunk sem Bara Ferenc személyéről, sem arról, hogy végül is miért nem va­lósult meg akkor a kémiai tanszék felállítása. Későbbi adat szerint Étienne András luxemburgi származású orvos adott elő kémiát, előadásá­nak korszerű színvonaláról latin nyelven kiadott, sajnos befejezetlenül maradt tankönyve értesít bennünket. Egerben is működött egy ideig orvosképző iskola, ez azonban tel­jesen sohasem fejlődött ki. Ringelhann és Soós dolgozatában [19] fel­dolgozott adatok szerint Markhót Ferenc tanított Egerben a többi or­vosi tudnivalók között kémiát is. A protestáns főiskolán a fizikának nevezett tantárgyon belül mindig szerepelt bizonyos mennyiségű kémia is. Debrecenben már a hetvenes években tanított az akkori viszonyok szerinti korszerű ké­miát, amint egy megjegyzésből tudjuk, Hatvani István, nyilván a fizika keretében. A protestáns főiskolák közül elsőnek Debrecenben 1816-ban léte­sült azonban csak olyan fórum, ahol nemcsak a tanár magánszorgal­mából, más tárgy keretébe beleillesztve került tárgyalásra ez a tudo­mány, hanem a tanszék betöltőjének hivatali kötelessége volt a kémia oktatása. 2. A debreceni kémiai tanszék létesítése Cseh-Szombathy József orvos, 1815-ben alapítványt tett arra, hogy a debreceni kollégiumban ásvány-növény és vegytani tanszék létesít­tessék. A tanszékre olyan embert lehetett csak kinevezni, aki e tudo­mányokat magyar nyelven tudja előadni. Ekkor történt tehát az éLsö, nyelvében is magyar kémiai tanszék létesítése. Az új tanszékre a debreceni főiskola egykori diákját Kerekes Fe­rencet hívták meg, aki nem sokkal azelőtt egy állatorvosi könyvnek magyar nyelven való megszólaltatásával már hallatott magáról [3 j. A meghívást Kerekes elfogadta, de előbb engedélyt kért, hogy az elő­adandó tárgyakat külföldön korszerű színvonalon elsajátítsa. A debre­ceni nagykönyvtár vastag iratcsomóban őrzi azt a sok feljegyzést, ame­lyet a leendő professzor külföldi tanulmányútja során készített magá­-410

Next

/
Oldalképek
Tartalom