Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: „A bor" szerepe a magyar dráma fejlődésében. (Részlet egy készülő Gárdonyi-tanulmányból)
„A BOR" SZEREPE A MAGYAR DRÄMA FEJLŐDÉSÉBEN (Részlet egy készülő Gárdonyi-tanulmányból) NAGY SÁNDOR Gárdonyi Géza színműírói munkásságának jelentőségét irodalomtörténészeink már méltatták, de a legújabb Gárdonyi-irodalomban hasztalanul keresünk összefoglaló munkát, amely ezt a színműírói munkásságot a magyar drámai műfaj, főleg a népszínmű fejfejlődésének folytonosságába és az írói életmű egészébe megkísérelte volna beállítani. Az író színműveiről a bemutatókkal kapcsolatban jelentek meg rövid méltatások, amelyek egészében már körvonalazták mindazt az újat, amit Gárdonyi Géza hozott a magyar dráma fejlődésében, de ezek a szétszórt méltatások nem adtak egységes képet arról a drámaírói útról, amelyet Gárdonyi megtett legnagyobb sikert elérő színművének, A bornak megírásáig. Nem érdektelen tehát, ha — egy most készülő hosszabb Gárdonyi-tanulmány egyik fejezeteként — vállalkozunk A bor irodalmának összegezésére, és megkíséreljük bemutatni azt is, hogy Gárdonyi Gézának milyen szerepe volt a magyar dráma fejlődésében. Ha célunkat elérjük, egységesebb képet tudunk nyújtani az eddigieknél a színműíró Gárdonyiról, s ez közelebb visz bennünket az író teljes és helyes értékeléséhez. A XIX. és a XX. század fordulójának évei Gárdonyi Géza írói pályáján a tehetség legteljesebb virágbaborulásának évei voltak. A Pöhölykékkél és Az én falummal magáratalált író ezekben az években alkotta meg legjobb műveit. Az akadémiai Péczely-jutalommal díjazott Egri csillagok Gárdonyi Géza alkotó művészetének csúcspontját jelzi. E művek közvetlen szomszédságában fogant legjobb színműve A bor is, amely már nem első színpadi kísérlete volt. Színházi érdeklődése a korábbi években kezdődött. A tanítóképző befejezése után az 1881-es év nyarát Szőlősgyörök községben édesanyjánál töltötte, ahol a Jókai-könyvek olvasgatása mellett jutott ideje A falu rossza műkedvelő előadásának rendezésére is. A színházzal Győrben került közvetlen kapcsolatba, amikor 1885-ben a győri Hazánk színházi kritikusa lett, s a színházi rovatban írta ismertetéseit a korabeli vértelen színművek sikereiről, vagy sikertelenségéről. A győri színház előadásait látogatva közelről ismerkedett meg a színpadtechnikai fogásokkal, elleste a színműírás eszközeit. Ezernyi tapasztalatot szerzett a színpadi alakok megformálásában, mozgatásában, és ezeket későbbi ér19 307