Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

lyebb bölcsesség fekszik már, mint valaha a deák szóban volt" [100]. 1789 végén Horváth Adám is így ír Kazinczynak Gessner Erasztját ros­tálva: „Magad tudod, hogy mindent a régiekből tanulunk; és akármint változtattuk módjukat, cserélgettük, szépítgettük, de még eddig őket utói nem érhettük" [101]. Kazinczy 1793-ban Lessing meséit „a magok isteni simplicitások miatt, az új íróknak munkái között a legméltóbb­nak" tartja arra, hogy „a Régiek klasszikus írásai közé számláltas­sék. . ." [102]. Ennél nagyobb dicséretet tehát modern költő nem is kap­hatott. A latin hívei azzal érvelnek, hogy latin nyelven már Krisztus szü­letése előtt szép könyvek jöttek világra. Báróczy Istvánja szerint vi­szont ebből még nem következik, hogy „más nyelveken ugyan olyan szép könyvek ne lennének, ha még nem szebbek." íme a rómaiak nem maradtak meg a már kicsiszolt görög mellett, hanem a magukét mű­velték ki. Az ő példájukon buzdultak fel a franciák, s látjuk „minémű méltóságra és kiterjedésre hozták nyelveket. Sőt még a németek is. . ." [103] Báróczy érveléséből hiányzik az emberi haladásba vetett hit ereje, amely pedig már Bessenyeinél megvolt és amely az egész vi­tának a veleje: a modern nemzeteket azért kell a gondolkodásban in­kább követni, mert ők jó másfél ezer évvel a rómaiak után éltek és már haladottabb emberi álláspontot képviselnek. Ez a gondolat még legin­kább Decsy Sámuelnél csendül fel, aki erősen hangoztatja, hogy a „szép és hasznos mesterségek" leginkább a nyugati országokban virágoznak s ezek „nem deák, hanem nemzeti nyelveken tanulták, gyakorlották és tökéletesítették mesterségeiket." Éppen ezért ,,a szép és hasznos mester­ségek tanulására és a kereskedésre nézve is hasznosabbak volnának a né­met, francia és olasz nyelvek a deáknál" [104]. A tudósoknak is haszno­sabb ma már egy nyugati nyelv, mint a latin. De „hát a földmívelésben, gazdálkodásban, majorkodásban nem több hasznát vennénk-e a német és francia nyelvnek mint a deáknak?" [105] A modern ipar és a kereske­delem szükségletei már egyáltalán nem a latin felé mutatnak. A keres­kedelemben még a töröknek is több hasznát látnánk, mint a deáknak, tör ki Decsy Sámuel, az Osmanogrciphia szerzője. A művelődés és a nemzeti élet egésze A magyar nyelv kulturális jogaiért való harc, a deák mennyire szükséges voltáról való vita, a régiek és modernek vitája: az egész esz­mecsere mélyén a kultúra fogalmának változása, modernizálódása hú­zódik meg. Az írók már egységben látják a nemzet gazdasági és kultu­rális életét, ismerik az összefüggéseket, ha azok irányát nem is mindig helyesen jelölik meg. Szemléletük nem egyoldalúan irodalmi. Kezdik a művészeteket, a szép mesterségeket is emlegetni, de a nemzeti kultú­ra részeinek látják a hasznos mesterségeket, vagyis az ipart is. A mi gazdasági viszonyaink fejletlensége miatt elsősorban a földművelésnél látják meg a tudomány és a gyakorlat szoros kölcsönhatását, de tudják, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem virágozhatnak megfelelő 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom