Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

I. Alapige-származékige aspektuskorrelácio teljesen „üres" prefixummal: a) obedat' - poobedat', glochnut' - oglochnut', slepnut' - oslepnut; ezek tehát intranzitív igék po- és o- prefixummal. E prefixumok jelentésükre nézve semmilyen vonatkozásban nincsenek a megfeleő praepositiókkal. Jelentésre nézve tökéletesen üresek és a vidpár-tagnak nem kölcsönöznek egyebet, mint a perfektiv aspektus grammatikai jelentését. Ennélfogva ez igék a morfológiailag pozitíve jellemzett Aktionsartokkal nincsenek kapcsolatban. A cselekvés-prefixumok kifejezte rezultatív színezete közvetlenül a perfektiv aspektus alapjelentéséből következik. b) Stroit' - postroit', delat' - sdelat'. Ezek tranzitív igék. Itt is teljesen üresek a prefixumok, egyik jelentése sem azonos a megfelelő szóképző prefixum jelentésével és ezért nincs is semmilyen kapcsolatuk a világosan jellemzett Aktionsartokkal. Mivel ezek tárgyas igék, a rezultativitás általában jobban kidomborodik, mint az a) csoportba sorolható igéknél, de még mindig nem azonos az általuk kifejezett cselekvés azzal az erős rezultativitással, amelyet a rezultatív aktionsartú igék fejeznek ki. II. krast' - ukrast', pisát' - napisat', mcat'sja - promcat'sja; citat' - procitat', lecit' - vlecit', pugat' - ispugat', napugat' perepugat'; videt' - uvidet', slysat' - uslysat', idti-pojti stb. Az aspektuskorreláció itt is alap és származékigéből áll, de a prefixumuk az I. típussal ellentétben még nem teljesen üres. Mivel itt még érződik a prefixumok eredeti jelentése, az ilyen aspektuskorrelációk perfektiv tagjai kapcsolatban vannak bizonyos, ugyanolyan prefixummal rendelkező szóképzőtípussal. Hasonlítsuk össze ukrast'-tyal a következő sort: unesti-uvestiutaséit'; napisat'-tval nasit' - nakleit' - nabrosit'-ot, procitat'-tyal produmat' - probit' - projest'-et, perenocevat'-tyal perezdat'-ot s i. t. Ezen igesoroknak világos kapcsolatuk van a hely, az eredmény és az idő fogalmával, ezek jól felismerhető lokális-determinált, rezultatív stb. Aktionsartok. És éppen azért, mivel Aktionsart jelentésük erős, általában nem alkotnak vidpárt a megfelelő alapigével. Ahol pedig prefixum és az igegyök lexikális jelentésének különös közelsége, vagy a prefixum jelentésének gyengülése miatt mégis létrejön a vidpár, a származékige még mindig megőriz valamit a maga tulajdonképpeni Aktionsartjából. A II. típushoz tartozó igepárokban tehát olyan esetekkel van dolgunk, amelyekben az aspektuskorreláció tagjai többé, vagy kevésbé világosan különböző Aktionsartokhoz tartoznak. Az idetartozó igepárok a szóképzés és az alakképzés határán állnak. III. Ide olyan aspektuskorrelációk tartoznak, amelyeknek perfektiv tagját -nu szuffixummal képezzük: sagat' - sagnut', cichat' - cichnut': vydvigat' - vydvinut; vytalkivat' - vytolkat', vutolknut' vydergivat' - vydergat', vydernut'; stucat' - postucat - stuknut'; kritikovat' - kritiknut', agitirovat' -agitnut'. Mivel a -nu szuffixum egyszersmind a mozzanatos Aktionsart képzője is, az aspektusviszony itt sem egészen tisz199-