Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

ta. E tekintetben aszerint, hogy a -nu képzős alakok mozzanatos jelentése milyen erős, különböző fokozatokat különböztetünk meg. Legjobban érezhető a mozzanatosság a multiplikatív aktionsartú alapigék és a prefigált imperfektivák származékigéinél, ha mellettük még egy második perfektiv alak is lehetséges (vytalkivat' - vytolkat' - vytolknut'), ezzel szemben igen gyengén érzékelhető a mozzanatosság, ha az imperfektiv ige nem multiplikatív aktionsartú (kidat'sja -kinut'sja, vydvigat' - vydvinut'). Az utóbbi esetben a szuffixum mozzanatos jelentése csaknem teljesen feloldódik a perfektiv aspektus általános jelentésében. A kritikovat' - kritiknut', agitirovaf - agitnuf korreláció-típusokban a perfektiv tagok népnyelvi új képzések. Ezeknél a mozzanatos jelentést eltakarja az intenzitás jelentése; körülbelül ugyanolyan jelentésük van, mint a tolkanut' típusú intenzív-mozzanatos aktionsartú igék jelentéseinek. Itt tehát a vidpárt az intenzív-mozzanatos Aktionsart zavarja meg. A vytalkivat' - vytolkat', vytolknut' korrelációtípusban nemcsak a nazális szuffixum alak nem tiszta. A vytolkat' típusú alakok is Aktionsart színezetűek. Miklosich perfekto-iterativáknak nevezte őket. Itt tehát a tiszta vidpár viszonyt megzavarja mind a mozzanatos, mind az iteratív Aktionsart. V. V. Vinogradov szerint a XIX. századi orosz irodalmi nyelvben erős tendencia mutatkozott meg olyan irányban, hogy a fenti korreláció-típusban kiküszöböljék az aspektusviszony megzavarását a kettős alakok jelentésének a differenciálásával. Ez egy olyan állapot elérésére irányuló tendencia volt, mint amelyet ma figyelhetünk meg a következő igepárokban: zakidyvat'- zakidat' (beszór, teleszór valamivel) és: zakidyvat' - zakinut' (eldob, elhajít), vagy ugyanezzel a jelentéssel: zabrasyvat' - zabrosat' és zabrasyvat' - zabrosit'. Nyilván, ezek különböző igék. IV. ugovorit' - ugovarivat', vyzdorovet' - vyzdoravalivat', ubit - ubivatvylezt' - vylezat', resit - resat' — ezek olyan aspektuskorrelációk, amelyeket a három imperfektiváló szuffixum jellemez. Az e típusú aspektuskorrelációkban az imperfektiv tagok régebben sokkal világosabb iterativák voltak. A szuffixumok funkcióváltozása következtében: iteratív Aktionsart > imperfektiv aspektus, ma már csak potenciálisan iteratív az imperfektiv tag. Mivel pedig a potenciális iteratívitás morfológiailag nem jellemzett Aktionsart, itt nem beszélhetünk többé az aspektusviszony megzavarásáról. Még akkor sem érezhető semmilyen Aktionsart különbség, ha az imperfektiv aspektusnak kettős alakja van (prigotovit' - prigotovljat', prigotovlivat', nakopit' - nakopljat', nakaplivat') a már említett perfektiv aspektus kettős alakjaival szemben. Legfeljebb stilisztikai különbségről lehet itt szó: az - aszuffixumos alakok inkább könyvízűek, az -iva/yva szuffixumos alakok pedig inkább köznyelviek. Még akkor sem idéz elő Aktionsart ellentétet a szuffixum, ha az imperfektiv kettős alakokat egy alapige és egy származékige képviseli (gnit' - sgnit' - sgnivat', pakovat' - upakovat - upakovyvat'). Csak néhány elszigetelt esetben érezhető szekun200-