Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

Maslovnak az a véleménye, hogy tovább kellett volna folytatni a Karcevski megjelölte utat, vagyis a különböző típusú eseteket differenciáltan kellett volna megítélni. Meg kellett volna vizsgálni az igék szűkebb csoportjait, sőt: egyes igéket különösen olyan szempontból, hogy néha még az imperfektiválás esetén is olyan származékigék keletkeznek, amelyekre a lexikai jelentések sajátos árnyalatai jellemzők és amelyek megkülönböztetik azokat az alapigéktől. így pl. a po~, vagy pro- előképzős igék mellett: pozit', prozit', posalit' stb. az ilyen képzések, mint: pozivat' (az ilyen kifejezésekben: kak pozivajete? és zit' — pozivat' da dobra nazivat'), prozivat' (obitat'), posalivat' már új igéket alkotnak, ezek nem csupán ugyanazon igék folyamatos alakjai már. Ugyanígy a razgovarivat' sem vidpárja a razgovorit'-nak, és a példákat még tovább is lehetne szaporítani. Maslov szerint nyilvánvaló, hogy legalább két lehetőséggel kell számolnunk: 1. A folyamatos származékigékben sajátos jelentések lépnek fel, amelyek gyakran (pl. a pozivat'ban) frazeológiai jellegűek, esetleg stilisztikai jellegűek és terminológiailag megmerevedettek; erre van néha analógia a többesszámú főnevek képzésénél (vö.: grjaz' és grjazi — ez utóbbi már új jelentésű szó: gyógyiszap, vagy a szakácsművészethez tartozó: mozgi stb.) 2. Folyamatos igék keletkezhetnek úgy is, hogy az ugyancsak folyamatos alapigéhez egyidejűleg előképző + az imperfektiválás szuffixuma járul. PL: razgovarivat' < govorit', ugj^anígy: pripevat' < pet* miközben nem lehetséges a belőle való befejezett ige képzése, mondjuk: pripet'. A mai nyelv szempontjából a fenti két lehetőség gyakorlati elhatárolása néha nehézségekbe ütközik, mivel most mindkét esetben a folyamatos származékige közvetlen korrelációban van az „alapigével" függetlenül attól, hogy a folyamatos származékigét közvetlenül az alapigéből képeztük-e, vagy pedig valamiyen közbülső láncszem segítségével — az előképzős befejezett ige segítségével. Nem vitás, mind Maslov, mind Isacenko egyetért abban, hogy a tisztára grammatikai vidképzés fő körét a szláv nyelvekben, így az oroszban is az imperfektiválás eljárása alkotja. A folyamatos-befejezett igék vidkorrelációja legtisztábban éppen azon igepárokban nyilatkozik meg, amelyek az eredeti befejezett ige imperfektiválás a útján jöttek létre, pl. perepisat'-perepisyvat'. Az imperfektiválás két alaptípusát különböztetjük meg: 1. Az elsődleges imperfektiválást, azaz a folyamatos igék képzését egyszerű (előképzőnélküli) eredeti befejezett igékből: dat' - dava

1f pustit' -puskát', brosit' -brosat' stb. Ide csak kevés ige tartozik, mivel a legtöbb egyszerű ige éppen folyamatos ige. 2. A másodlagos (származék) imperfektiválást, azaz a folyamatos igék képzését szuffixumokkal befejezett előképzős igékből: otkryt' - otkryvat', perepisat' - perepisyvat', stb. Lexikai vonatkozásban — mint már említettük — az ilyen igepárok tagjai abszolút szinonimák. Fel192-