Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

tétel nélkül állíthatjuk, hogy az ilyen igepár mindkét tagja egy igelexéma alakjai. A perfektiválás és imperfektiválás elemzése megerősíthetett bennünket azon felfogásunkban, hogy a vid grammatikai (vagy ahogy Maslov mondja: morfológiai és szinaktikai) kategória. Mint morfológiai kategória az alakképző, de a lexikától függő kategóriák sorába tartozik. A videllentétpár alakjai, amelyeknek lexikai jelentésük azonos, ugyanannak az igének az alakjai. De konkrét kutatás esetén az ilyen alakokat gondosan külön kell választani az olyan befejezett és folyamatos igeképzésektől, amelyeket csak szóképző korreláció fűz össze egymással. Az imperfektiválás folyamatában rendszerint ugyanazon ige imperfektiv alakjai jönnek létre. A perfektiválás folyamatában viszont többnyire új igék keletkeznek, amelyek néha lexikailag az alapige szinonimái. Mivel pedig végeredményben a videt alakképző kategóriának tartjuk, ez arra kötelez bennünket, hogy szigorúan és következetesen határoljuk el a vidképzés folyamatait, amelyek az igelexémán belül mennek végbe anélkül, hogy megváltoztatnák a lexikai jelentést, a szóképző folyamatoknál, amelyeket vidkülönbségek is kísérhetnek ugyan, de amelyek elsősorban nem arra irányulnak, hogy az aspektust megváltoztassák, hanem hogy új igét kapjunk, új lexikai jelentéssel. De ez a gondolat már egy másik probléma, az úgynevezett Aktionsart területére vezet el bennünket. * Mielőtt az Aktionsartok rengetegébe csak bepillantást engednénk (helyhiány miatt ugyanis itt nem vállalkozhatunk akár csak a legfőbb Aktionsartok bemutatására sem), úgy gondoljuk, helyes lesz megmondani, mit értünk tulajdonképpen Aktionsarton. Mint ismeretes, sok esetben az elő- és utóképzők kiegészítő jelentést kölcsönöznek az orosz igéknek, amely közelebbről meghatározza a cselekvés végrehajtásának a módját (pl. zapet' — énekelni kezdeni). A jelentésnek ezeket az objektíve megállapítható módosulásait nevezzük Aktionsartoknak. Az Aktionsart tehát lexikai kategória. Ju. S. Maslov csak részben tartja az Aktionsartokat lexikai kategóriáknak. Az Aktionsartokat vizsgálva — mondja Maslov — nagy nehézségként jelentkezik az, hogy szinte minden lépésünknél beleütközünk a poliszémia és homonímia jelenségeibe, valamint a felhasznált szóképző eszközök több-kevesebb szinonimáiba. (Pl. posidet' — egy keveset ülni, de: popadat': nagy mennyiségben leesni; az -nszuffixum esetén: kol'riut' — egyet szúrni, de: sochnut' — száradni). Éppen ezért az Aktionsartok formális kifejezésének a képe minden szláv nyelvben eléggé bonyolult. Maslov az Aktionsartok között említ meg néhány alapigét is, amelyeknek se elő-, se utóképzőjük, vagy más szóképző eszközük nincs. így pl. különleges Aktionsartoknak minősíti az állapotot kifejező igéket: stojat', lezat', spat', dremat', plakat' stb., bár szóképző is 193