Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)

zőivel (Dobó: „vir expugnabili fortitudine", Mekcsey: „vir bello manu potens" stb.) hozzájárult ahhoz, hogy az egriek hősiessége Európaszerte bekerüljön „a hír könyvibe" [12]. Chiabai Mátyás, a Dobók alumnusa 1556-ban ismét csak Tinódi alapján latin nyelven ír dicsőítő versezetet az egri vitézek hősi helytállásáról (Encomium arcis Agriae mirabiliter ac vere divinitus servatae, Anno d. MDLII.)t kiemelve azt is, hogy ezek a hősök nemcsak Egert védték meg az ellentől, hanem az egész magyar haza és nép jó védelmezőit is tisztelhetjük bennük. („Agria non sola est servata potenter . . . tota sed Hungáriáé tellus servatur ab hoste ...") A „jó hírt nevet" viselő egriek jó nevét csak öregbítették, tovább növel­ték az egri végvár vitézei, s ismét csak hiteles tanú, az egri végvár ka­tonája, Balassa Bálint tanúsítja, hogy az egri vitézeknek, a „végek tü­körinek" . . . „vitézségét minden föld beszéli", s a „végbelieknek, az ifjú vitézeknek", az egri vár katonáinak „vagyon mindeneknél jó neve." (Balassa: Valedicit Patriae-Eg'y katonaének). A „jó név" a végvári kato­nák szókincsében azt is jelenti, hogy az a vitéz, akinek jó neve van: hős, bátor, elszánt, vitéz tetteket véghezvivő, híres, hírneves. A régi ma­gyar nyelv szóhasználatában a nagy nevet, jó nevet nyerni kifejezés ezt is jelentette: elhíresedni, jó hírt nyerni. Baranyai Décsi (Adagiorum Graeco-Latino Vngaricorum, Bartphae 1598.) egyik közmondásában ilyen értelemben is használja ezt a szót: „Szép dolog, holta után ember­nek az jó hír név .. ." Rimay János tanúsága szerint is a bátor, a hős, az elszánt, a harcos végvári katona „jó híre nevével" örvendezik: Véres fegyverével, kinyitott sebével Haza tér, örvendez jó híre nevével.. (Összes versei Bp. 1955.: Egy Katona ének). A XVI. és XVII. században a bátor kato­nák, a végvári harcosok legfőbb vágya „jó nevet szerezni" (vö. Takáts S. Régi magyar kapitányok — Rajzok a török világból II. k. Bp. 1915), s éppen az egriek jó híre, neve ,, országosan ismert lévén . . . siettek Eger­be a próbált vitézek és Balassát is az egriek jó híre, neve csalta ide ..." (vö. Takáts: Régi magyar kapitányok: 197.). Nem véletlen tehát, hogy 1552. óta az egri névbe, az egri jelzőbe, az egri hangsorba belesugárzott a jó, a vitéz, a bátor, a hős, a helytálló, a nagy tetteket véghez vivő, to­vábbá a clarus, berühmt, híres, elhíresedett szavak, kifejezések jelenté­se is. Kassai József már idézett szókönyvében a „Meg érdemli az Egri nevet" szólást tehát helyesen értelmezte így: „Megérdemli az Egri ne­vet, azaz híres, deli és nevezetes lészen, mertt a történet tudománybann (História) híresek az Egri Aszszonyok, és a Törökök ellen diadalmassan és ditsőségesenn hartzoltanak . . ." Az idézett szólást tehát a történeti alapon keletkezett márka jeggyel látja el. Kassai, Peretsényi Nagy László Heroineis (1817.) című munkájá­ban is azt olvashatta, hogy az egri hősök, elsősorban „az egri amazonok" 1552-es várvédelmi harca nagy hírt és nevet szerzett az egrieknek, ami­ről a „Felütötte az Egri Hírt" szólás is tanúskodik. Tóth Béla (Magyar Anekdotakincs, I. k. 235.) is az egri asszonyok hősiességével kapcsolat­167

Next

/
Oldalképek
Tartalom