Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)

ban írja a következőket: „Eger várának 1552-iki dicsőséges védelmekor az asszonyok is segítettek felütni az egri nevet, mint a régi magyar

1 szólás is mondja . . ." 3. Az egri névvel és e kifejezést is tartalmazó szólásokkal (pl. Kivívta az egri nevet) kapcsolatban Erdélyi János is helyes véleményt nyilvánított. Magyar Közmondások Könyve (Pesten 1851.) című kiadványában e két formáját közli szólásunknak: Elnyerte az egri nevet, Felkapta az egri nevet, s így értelmezi: „Az egri vitézekről eredő közmondás, kik Dobó parancsnoksága alatt páratlan hősiességgel oltalmazták Eger várát 1552-ben a török ellen ... az egri tehát annyit jelent, mint hős, intéz . . ." Szvorényi József is A magyar nép eszejárása közmondásaiban (Egri Főgimn. Ért. 1888—1889.) című, igen értékes írásában a „történeti keletkezésű" közmondások, szólások közé sorolja szólásunkat, s az Elnyerte az egri nevet változatát így értelmezi: „Elnyerte az egri nevet, vagyis a hős, vitéz s általában a derék nevet! 1552-ből való

1 (ti. a szólás!), mikor az egriek Dobó István várnagy vezérlete alatt fényes hősiességgel védték meg az egri fellegvárat ..." Pelkó Péter Eredeti Magyar Közmondások és Szójárások (Rozsnyón, 1864.) című gyűjteményébe felvette a szólás Erdélyi által is közölt változatait, s megismétli a szólás értelmezésében Erdélyi kitételeit is: „Felkapta az egri nevet jelenti tehát azt, hogy hős, dicső nevet kapott hőstetteiért, érdemeiért." Ballagi Mór is szótározza (A magyar nyelv teljes szótára, 1867.) kivívni az egri nevet, elnyerte az egri nevet, felkapta az egri nevet szólás változatokat, s így értelmezi: Híressé lenni! A szólást, illetőleg az „egri név" jelzős szerkezetet Révai Nagy Lexikona is (VI. k. 179. 1.) címszavai közé iktatta s a Kivívta az egri nevet változatot így értelmezi: „Kivívta az egri nevet: a bátorságra, hőstett véghezvitelére értik." 4. Mái- az eddigiekből is kitűnt, hogy szólásunknak: változatos formái alakultak ki. A továbbiakban éppen a használat, a funkció vonalán kívánjuk e változatokat bemutatni. A szólást — eddigi ismeretünk szerint — legelső feljegyzője Medgyesi, Felütötte az egri nevet formában közli és értelmezi. Gyarmathy Sámuel (Okoskodva tanító Magyar Nyelvmester: II. 1794. 262. 1.) az üt igével kapcsolatban ismert szólásként ismét csak a Fel-ütötte az Egri nevet változatot idézi. Természetesen az egri vár hős védelméről, Dobó István és vitéz társai hősiességéről írt történeti írások, prózába és versbe formált ünnepi, alkalmi megemlékezések, színdarabok, stb. gyakran emlegetik az egri név kifejezést, illetőleg szólásunk valamelyik változatát. „Dicsfény derüle a hős egri. névre . . .", énekli egy alkalmi versszerző az egri 1552-es várvédelemmel kapcsolatos históriai versezetében. (Sebők László: Szarvaskő, Eger, 1872. 48. sz.). Ismeretest, hogy az egriek hősi helytállása megihlette színpadi irodalmunk néhány szerzőjét is. Szigligeti Ede „Az egri nő" (eredeti dráma 5 felvonásban) c„ kéziratban maradt, 1850-ben írt munkájában szép emléket állít az 1552-es várvédelem hőseinek, s nem véletlenül adja egyik szereplője szájába ezt a mondatot: 168