Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A műszaki irányú politechnikai tanárképzés elvei és feladatai

vonalbeli és jellcgbeli különbségek kimunkálása szükséges nálunk az ált. lélektanban is. c) Nem tűzhetjük ki célul, hogy az aktív pszichológiai megfigyelésben, kísérletezésben, gyakorlati pszichológiai munkában, tudományos kutatásban jártas hallgatókat képezzünk, — mint az a pszichológus szakképzés feladata. A mi feladatunk ennél jóval szűkebb körű, szerényebb: a felsőtagozatban működő pedagógus számára feltétlenül szükséges pszichológiai alapismereteket kell megadnunk. [3] A példák konkrétsége különböző mértékű lehet. Vannak egészen tág, általános példák (pszichikai folyamat-érzelem), konkrétabb, tipikus példák, esetek, egészen egyedi esetek. A következőkben az általános példákat és az egyedi eseteket is a példák közé fogjuk sorolni. A példák konkrétsége egyes hallgatócsoportok szakjával is összefügg. [4] A példák a pszichológia-oktatás minden fokán nagy jelentőséggel bírnak. Sajátosan a főiskolai pszichológia-oktatásban a példák jelentőségét a szocialista pedagógusképzés célja, valamint hallgatóink általános műveltségi színvonala, szakcsoportja szabja meg. [5] Itt „elsődleges megértés"-en azt értjük, hogy az illusztráló példa segítségével nagyjában-egészében szemléletessé tesszük a tárgyalt fogalom lényegét. Pl. miután ismertettük az „észlelés" lényegét, egyszerű példával tesszük szemléletessé: ha kinézünk az ablakon, tárgyakat és személyeket ismerhetünk fel. A tárgyakat, jelenségeket egészében tükröző pszichikai folyamat az észlelés. Az „elsődleges megértés" tehát még nem pontos, differenciált, elmélyített; ezt további elemző-szintétizáló magyarázattal, példaelemzéssel érhetjük el. [6] A felszabadulás előtti Magyarországon a pszichológia-oktatás tantervei és tankönyvei teljes mértékben át voltak hatva a vallásos misztifikálással. Emellett a XX. században széleskörűen érvényesült nálunk a polgári pszichológia biologizálása (,,alkalmazkodás"-elmélet), mely a pszichikum valódi társadalmitörténelmi összetevőiről igyekezett a figyelmet elterelni. E koncepció megnyilvánulása volt a pszichikai jelenségek formalista tárgyalása, az „általános, örök emberi" — a társadalomtól látszólag független, apolitikus példák kedvelése stb. Természetesen, e röviden jelzettek — általános tendenciák, melyek egyes művekben különböző mértékig voltak meg. E sajátságok kimutatása részletesebb, konkrét elemzést kíván. Itt csupán az általános tendenciákra utaltunk vázlatosan. [7] A táblázatban szereplő tankönyvek a táblázat sorrendjében: Szalai István: Tapasztalati lélektan, MTA kiad. Emich. G. Pest, 1858. — Emericzy Géza: Tapasztalati lélektan, Igló, 1875. Deling I. ny. — Klamarik János: Psychol., vagyis Léi., mint tapasztalati tud. Bp. 1876. Lauffer V. — Maczki Valér: A bölcselés előtana, Eger, Érseki Lyceum ny. 1887. — Hajdú Tibor—Zoltvány Irén: Lélektan és gondolkodástan, Bp. 1903. III. kiad. Szt. István kiad. — Szitnyai Elek: Léi. és logika, Bp. 1899. Franklin. — Kornis Gyula: Lélektan és logika, tanítóképzőint. számára, Bp. 1927. Franklin. — Bognár Cecil: Lélektan és gondolkodástan, Bp. 1941. Szt. István Társ. — Somos Lajos—Zentay Károly: Az ember lelki világa, Bp. 1945. Szt. István Társ. — Mácsay Károly—Zombor Zoltán: Az ember lelki világa, Bp. 1945. Franklin Társ. — Tyeplov: Pszichológia, Bp. 1952. — Lélektan, gimn. IV. o. számára, Bp. 1957. — Lélektan, tanítóképző számára, Bp. 1957. — Ephraim Fischbein: Lélektan a X. oszt. számára. All. Tanügyi és ped. kiadó, 1958. Bukarest. — Dr. Jozef Stefánovic és dr. Jozef Rozina: Pszichológia a csehszlovákiai magyar nyelvi ped. isk. és ált. műv. magyar isk. 10. évf. számára, 1957. Slovenska Ped. Naklad. Bratislava. — Ált. lélektan, (felsőfokú Tanítóképző Intézet, Bp. 1959.) — Büchler Róbert: Pszichológia, Bp. 1959. (Sportlap- és könyvkiadó, TF. számára.) — Rubinstein: Grundlagen der allgemeinen Psychologie (az 1946. szovjet mű német kiadása. Berlin, 1959). — Artyómov: „Kursz lekcii po pszichológii", (Izd. Hark. Univ. 1958.) — Ivánov: Pszichológija, Moszkva, 1954. — Harkai —Schiller Pál: Bevezetés a lélektanba, Bp. 1944. Pantheon kiad. — Ranschburg Pál: Az emberi értelem, Bp. 1923. Pantheon. — Levitov: Voproszü pszichol. haraktyera, Moszkva, APN. 1952. •— Jakobszon: Az érzelmek pszichológiája, Bp. 1960. 39