Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A földrajzi táj dialektikus problémái

összefoglalás A földrajzi tájak fő tulajdonságai: 1. A földrajzi táj materiális valóság; 2. A táj komplex földrajzi jelenség. Nem a részek egyszerű összegeződése, hanem azok dialektikus, törvényszerű összefüggése és funkcionális kölcsönhatása; 3. A földrajzi táj minőségi fogalom; 4. A tájat összetevő részekben (önmagukban) működő ellentmondások, valamint a részek között fennálló ellentmondásos összefüggések, végül az ellentmondásos viszonyok megváltozása következtében a táj állandóan fejlődik, minőségileg átalakul; 5. A táj fejlődése belső okokból származó önfejlődés; 6. A táj fejlődésének iránya — egy vagy több tényező módosításával —- a termelés érdekében megváltoztatható. JEGYZETEK: [1] Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai I., 289. oldal. Budapest, 1936. [2] A. A. Grigorjev: A szovjet természeti földrajz néhány kérdéséről és feladatáról. (Onydkatorih voproszah i zadacsak szovjatszkoj fizics. geografii.) Izvesztyija Vszeszojuznovo Geograficseszkovo Obscsesztva, 1957. 2. sz. [3] A. A. Grigorjev: Előbb i. mű, ford, dokumentációs anyag, 4. oldal. [4] Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai I.. 292. oldal. Budapest, 1936. [5] Teleki Pál: Előbb i. mű, ugyanott. [6] Teleki Pál: Előbb i. mű, 293—294. oldal. A módszer megfelel az elhatárolás A. A, Grigorjev által (de tőle függetlenül) felvetett alap-princípiumnak. Teleki a tanyák elterjedését, sőt a török hódoltsági területek és a néprajzi területek határát is bevonja a tájak szintézisébe: a „növényzet, egyes jellemnövények, az éghajlat syntetizált megfigyelései megjelölnek egy körülbelőli határt. Ezzel, ha vagy egy nyári (jún., júl., aug.), vagy egy bizonyos havi, vagy más valamely izotherma többé-kevésbé egyezik, együtt fut, akkor azt felhasználjuk e „határ" jelöléséi-e. Ez annyiban jó, megkönnyítő magyarázat, hogy a jelenség határát leszögezi, térképen szemlélhetővé teszi, és rövid, — de annyiban rossz, hogy a jelenség határát vonalosítja. Ez pedig sohasem igaz. Jó még a tudományos kutatás a problémafelállítás szempontjából, mert a jelenség határa, a neki kedvező és kedvezőtlen körülmények határa és egy bizonyos izotherma közti párhuzamosság, rokonság segíthet az okok keresésében. A zárt tömegben lakó magyarság határa, a török hódoltság kettős határa sem mondanak százszázalékos szentenciát." Teleki arra utal itt, hogy e néprajzi vonatkozások önmagukban nem tükrözik a táj határát, jelzik azonban azt, hogy a természetes tájhatároló tényezőkhöz mégis van valami közük. [7] A. M. Szmirnov: A földrajztudomány alapjairól. Voproszi Filozofii, 1950. 2. sz. Fordítása a Természet és Technika, 1951. 4—5. számában. [8] A Szovjet Természeti Földrajzi Osztály ülésének rövid jegyzőkönyve. Izvesztija geogr. ob. 1951. sz. 3., 308—327. old. Fordítása a Földrajzi Könyv- és Térképtár Értesítője, 1951., 7—9. sz. [9] Engels: A természet dialektikája, 80. old. Budapest, 1952. [10] Bulla Béla: Általános természeti földrajz I. 45. old. Budapest, 1953. [11] Mao Ce-tung: Az ellentmondásról, 8—10. oldal. Szikra, Budapest, 1952. .546