Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Adatok az egri szőlők telepítés földrajzához

Dr. ZÉTÉNYI ENDRE főiskolai adjunktus: ADATOK AZ EGRI SZŐLŐK TELEPITÉSFÖLDRAJZÁHOZ Ez a dolgozat elsősorban az Országos Szőlészeti Kutatóintézet budapesti munkatársainak az ötvenes évek elején végzett, sok szempontra kiterjedő felmérési munkája alapján készült [1], A kép teljessége kedvéért vázlatosan ismertetem Eger környékének földtani viszonyait Schréter Zoltán vizsgálatai és megállapításai alapján [2]. Eger határát észak—déli irányban aszimmetrikusan metszi az Egerpatak völgye. Ettől nyugat felé haladva, pleisztocén kavicsterasz húzódik a völggyel párhuzamosan, amely terület már évszázadokkal előbb beépült. Tovább, nyugat felé riolittufa dombok következnek, melyek között holocén homokos-agyagos üledékkel borított völgyeket találunk. Az emelkedések 200—300 m magasak, mint a Hajdúhegy, az Agárdihegy, a Paphegy, Fertő és mások. Észak felé a Kocstető, a Ráchegy pannóniai agyagos üledékekből épült fel. Eger-patak fővölgyétől kelet felé változatosabb a földtani szerkezet. A Várállomás alatt, a város belterületén laza mésztufa üledékek ismerhetők fel. Ezeket a hajdan itt felfakadó langyosforrások hagyták hátra. Felnémet irányában a pleisztocén kavicspárkány roncsai maradtak meg, melyeken belül a pannóniai emelet üledékei adnak összefüggő vonulatot. Mellé észak felől riolittufa ékelődik, ez a Cegléd s a Bajuszhegy területét öleli fel. A Várállomás, illetve a Wind-féle téglagyár vonalától északkelet felé az oligocénkori agyagos, részben homokos üledékek területei következnek. Ez borítja az Álmagyar szőlőhegy tömbjét, a Kis-Egedet, a Nagy-Eged lábát. A Wind-féle téglagyártól északkelet felé húzható vonal a keleti dombok riolittufa területét határolja el. E vulkáni üledék délre, a Makiári út mentén húzódik. Keleti lábát az Ostoros-patak holocén völgye szegélyezi. Az említett eruptív-tufák és tengeri üledékek adják az egri határ alapkőzeteit, melyeken a termőtalaj kialakult. A kutatóintézet felmérése mintegy 443 eredeti helyszínrajzi számmal rendelkező „ősparcellát" tart számon. Becslés szerint, a kisebbnagyobb szőlőparcellák száma már 2—3000-re tehető. 32' 199