Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Az előző oldalakon közölt ábrák átalakításai különböző jellegűek, típusúak. Jelenleg nincs terünk bővebb elemzésre, csupán arra utalunk, hogy vannak az eredeti formához eléggé ragaszkodó, de azt felbontó, kiegészítő, egységbefogó, részletező vagy stilizáló átalakítások. Ezzel ellentétes típusú a radikálisan, az eredeti ábrát szinte felismerehetetlenül változtató. (Ugyanitt erős szintétikus-absztrakciós törekvésekkel is találkozhatunk, gyenge technikai kivitelben.) Az eredeti, első kísérletkor felvett jegyzőkönyvekkel való összehasonlításból az adódott, hogy a vizsgált személyek átalakítási tevékenységének egyes vonásaira lehetett előző válaszaik alapján következtetni (pl. a 2. esetben sok volt a ,,G" felfogástípus, ez megfelel a rajzban a részletek eltüntetésének, a legömbölyítésnek), másokra azonban válaszaik semmiféle támpontot nem adtak, ez csupán a tevékenység alapján tűnt ki. Ez is bizonyítja, hogy maga a tevékenység önálló és lényeges karakterológiai tényező és a Rorschach-teszt egyik konkrét fogyatékossága a tevékenység kikapcsolása. Megjegyezzük, hogy eddigi kísérleteinket itt csupán vázlatosan körvonalaztuk. Részletes közlésre itt részben helyszűke, részben azért nem kerülhet sor, mert ezek még folyamatban vannak és lefolytatásuk, továbbfejlesztésük még hosszú időt igényel. * * * Befejezésül csak ennyit: tudatában vagyunk annak, hogy csupán szerény mértékben sikerült néhány kritikai mozzanatot említenünk egy olyan — egész könyvtárt megtöltő — kísérleti módszerrel kapcsolatban, mint amilyen a Rorschach-teszt. Rorschach eljárásmódjának ismerői, specialistái talán akadnak szempontjaink között olyanokra, melyekről eddig nem olvastak, nem hallottak. A pszichológia főiskolai oktatói számára is talán pendítünk meg egy-két olyan szempontot, gondolatot, kísérleti lehetőséget, melyet akár előadásokon, akár szemináriumi gyakorlatokon felhasználhatnak. Ha ilyen értelemben cikkünk adott néhány szerény, felhasználható mozzanatot, indítást, úgy célunkat teljesen el is értük. írásunkat illusztráló példának szántuk arra, hogyan lehet egy konkrét anyagrésszel kapcsolatosan világnézeti és pszichológiai kritikai szempontokat érvényesíteni pszichológia-oktatásunkban. JEGYZETEK, IRODALOM 111 Dr. Hermann RORSCHACH: Psychodiagnostik. Bern, 1921. Idézeteink az 1948. évi 6. kiadásból valók. (Verlag Hans Huber, Bern.) [2] Bruno KLOPFER-nek a C. G. JUNG 80. születésnapjára kiadott emlékkönyvben megjelent cikkének („Studien zur analytischen Psychologie C. G. Jungs", Rascher-Verlag, Zürich, 1955. 151—160. 1.) közlése szerint 1955-ig mintegy 1500—2000-re tehető a 12 nyelven megjelent, a Rorschach-teszttel foglalkozó írások száma. Az USA-ban 1937-ben indult speciálisan Rorschach-kutatásokat tartalmazó kiadványsorozat (Rorschach—Research—Exchange). Svájcban pedig hasonló jelleggel adják ki 1952 óta a „Rorschachiana" füzeteit. 82