Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

1. A jellemvizsgálati kutatások melyik csoportjába tartozik Rorschach kísérlete, általában mi a viszonya egyéb módszerekhez? 2. Milyen pszichikai folyamatok játszódnak le a vizsgált személyekben a formaértelmezési kísérlet elvégzésekor, mennyiben lehet ezek és az adott válaszok alapján olyan általánosabb karakterológiai következtetésekhez eljutni, amilyenekhez Rorschach és követői eljutottak? A következőkben e kérdésfeltevésekre kíséreljük meg röviden a válaszadást. * * * A Rorschach-próba — szerzőjének szándéka és a pszichológiában általánosan elterjedt vélemény szerint is — az ún. „projekciós" („belevetítési") — személyiségtesztek közé sorolható. Milyen helyet foglalnak el a projekciós személyiségtesztek a különféle jellem- és személyiségvizsgálati módszerek között? Ismeretes, hogy a jellemet, a személyiséget különféle tényezők, tünetek alapján próbálták és próbálják megközelíteni a pszichológusok. Vannak pl., akik alkati-fiziológiai tényezőket vesznek alapul (például Kretschmer). Mások egyes testmozgások, bonyolult mozdulatok alapján próbálnak a jellemre következtetni (pl. a járásból, mimikából, írásból stb.). Elterjedt a beszédhang karakterológiai vizsgálata is [15]. E speciális módszerek mellett alkalmazzák az egyén lényeges tevékenységformáinak (pl. munka, különféle szükségletek, vágyak kielégítése, pihenés, szórakozás stb.) tartós megfigyelését is a jellem, személyiség tanulmányozására. Az eddig felsorolt módszerektől lényegesen különböznek azok a személyiség-vizsgálati tesztek, melyek bizonyos feladatok, próbák (tesztek) megoldásakor vizsgálják az egyéniséget. E teszteket úgy igyekeznek megválasztani, hogy a feladat elvégzésekor a személyiség lényeges vonásai határozottan megnyilvánuljanak, mintegy „kivetítődjenek". (Innen ered a „projekciós teszt" elnevezés.) A projekciós személyiség-teszteknek szinte megszámlálhatatlanul sok változatát dolgozták ki a XX. században. Néhány legismertebb típusuk: a) A választásos tesztek. Ide sorolható pl. a WILDE-féle „vágypróba", vagy a gyermeklélektanban alkalmazott PIGEM-féle teszt. Igen elterjedt továbbá a SZONDI Lipót-féle arckép-választásos „ösztön-diagnosztikai kísérlet", az ún. „genoteszt" is a nyugati karakterológiában [16]. b) Az értelmezést kívánó projekciós tesztek közé tartozik a VAN LENNEP-féle, ún. „4 kép-teszt", amelyben 4 különböző kép alapján kell a kísérleti személynek egységes történetet megszerkeszteni. E csoportba sorolható Rorschach „formaértelmezési kísérlete" is [17]. c) A projektív alakításos-tesztek jellegzetes példája a WARTEGGteszt, melyben adott egyenes és görbe vonalak, pontok felhasználásával kell a kísérleti személyeknek rajzot készíteni, illetve befejezni [18], d) Számos projektív teszt kombinálja az értelmezést és alakítást. 72