Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Torkos János, mint a hazai kémia egyik úttörője

állapításait. Ö új névvel ruházta fel ezt az anyagot: natrum hungaricum. A különböző helyeken előforduló, sajátságaiban részben eltérő szíksókat két alcsoportba sorolta: I. Szék-só (natrum saponarium), II. Szik (natrum pecorum), amely szerinte ismét kétféle sajátságokkal rendelkezhet, lehet porlódó vagy pedig Összeálló (jégszík). A szék-só és a szik közötti legfőbb különbséget abban látta, hogy a szik főzés közben nem habzik annyira, mint a szék-só (ahogyan ma mondanánk: nem tartalmaz annyi NaHCOá-ot). Az elvégzett kísérletek alapján Pázmándi már tovább ment, kimondva azt, hogy a szíksó ,,az növényi eredetű alkáli sótól nemcsak eredetét, hanem természetét tekintve is eltér" [10]. Kimutatta továbbá, hogy a konyhasóhoz hasonló bázis található meg benne. A kiváló debreceni természettudós, Hatvani István is foglalkozott a Debrecen körül gyűjtött sókkal. A szíksót ő nitrum-nak nevezte, de megemlítette, hogy ez azonos azzal, amit natrum-nak neveznek. Erre vonatkozó megfigyeléseit 1777-ben, a váradi vizekről szóló könyvéhez csatolva jelentette meg [12]. Ugyanebben az évben egy „székesfehérvári magyar", Brigelius József is közzétett egy értekezést, amelyben azt bizonyította be, hogy a különböző régi nevek alatt ismeretes anyagok, mint a héber néter, a görög nitro, a spanyol szóda analóg fogalmat jelent a magyar széksóval [13], Szinnyei szerint (IX. 1240) Österreicher 1301-es dolgozata [33], „Értekezés a sziksóról, melyet ő fedezett fel legelőször hazánkban." Winterl Jakab a palicsi tó vizének elemzése közben találta meg az alföldi szódát [18]. Torkos felfedezése után tehát részben az ő nyomdokain haladva, részben tőle független, többen igyekeztek ismertté tenni a hazánk e természeti kincsét. Mire azonban szavuknak elég hitele lett volna, s megindulhatott volna annak tömeges felhasználása, a szintetikus szóda felfedezésével értéktelenné vált a szikes területek kivirágzása, s a szikes tavak sótartalma. 3. A természettudományos magyar szaknyelv kialakítása érdekében végzett munka Torkos munkássága 2—3 emberöltővel előzte meg azt a korszakot, amikor nálunk a francia forradalom hatása alatt megteremtődött a magyar nyelvű szakirodalom, s az ehhez szükséges magyar nyelvű szaknyelv is. Torkos János műveit a tudomány nyelvén, latinul, vagy pedig a polgárosodó városi lakosság nyelvén, németül írta. Nem volt tehát szükség arra, hogy magyar szaknyelv kialakításán dolgozzék. Ha mi mégis számontartjuk őt, mint a természettudományos szaknyelv egyik úttörőjét, akkor ezt azon az alapon tehetjük, hogy a gyógyszerként alkalmazott anyagok és gyógynövények magyar, továbbá szlovák nevét összegyűjtötte, s a helytartótanácsi rendelkezés alapján meg.573