Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Adatok az egri szőlők telepítés földrajzához

A szőlőteriilet nagyságának változásai, arányai Eger város határa Mészáros Ervin szerint [3] 10 765 kat. holdra terjed ki, melyből a filoxéra pusztítása előtt (1886-ban) 4145 kh-ra becsülték a szőlővel betelepített területet (az összterület 39 százaléka). A Magyar Statisztikai Szemle (XI. évf. 1933. 5. sz.) „Eger város statisztikai megvilágításban" című fejezetben, Sajóhegyi István Eger város területét 10 759 kat. hold kiterjedésűre értékeli, melyből szőlőre 2574 kh esett. Ez az adat azt mutatja, hogy a szőlőterület a filoxéra pusztítása után az összterület 24 százalékára csökkent. Ma a belterületen kívül a város határa mintegy 10 759 kh és 681 négyszögölre rúg. A belsőség ezen felül 794 kh és 28 négyszögöl. A felmérések adataiból az (tűnik ki, hogy a szőlővel betelepített terület nagysága 3839 kh és 178 négyszögöl. (Természetesen ez a szám mozgó öszszeg, mert a felvételezés óta. az utóbbi 5—6 év alatt az új telepítések szaporodtak, pl. a Nagy-Egeden.) Százalékban kifejezve, a szőlő telepilésterülete még mindig elmarad a filoxéra-pusztítás előtti terület nagyságától. a mai részesedés 35 százalék. Magyarország szőlőterületét 406 000 kat. holdra értékelik. Ebből Egerre jelentős hányad jut. A szakkönyvek az ország területén 17 borvidéket különítenek el. Az „Egri-borvidék" szőlőterülete kb. 62 000 kh-at foglal magában, ami országos viszonylatban 15 százalék. Ide számítják Nagytállya, Maklár, Deménd, Egerszalók, Felnémet, Andornak, Felsőtárkány, Egerbakta, Ostoros, Noszvaj, Tibolddaróc és Szomolya községek vidékét. E területeket az alapkőzet, a talaj és a termelt szőlőfajták azonossága, vagy rokonsága kapcsolja össze. A talaj és a szőlőalany-fajták kapcsolata A szőlőállományt a tőkék termőképessége, a talaj minősége, helyenként a gyakori fagykár stb. figyelembevételével, három osztályba csoportosították. Az állomány 58 százaléka I. o., 37 százaléka II. o., 5 százaléka III. o.-nak minősült. A III. osztályú szőlők egy része újratelepítésre nem alkalmas, más része a II. osztályúval együtt, fokozatos felújításra vár. A szaporítási mód általában egyöntetű. Egerben, igen kis eltéréstől eltekintve, a gyökereztetett fásoltványt alkalmazzák. Hazai viszonylatban a szőlők fele immúnis (homokos) talajban él. A 70—80 százalék kvarchomokot tartalmazó talajban a filoxéra nem él meg. Ott a hazai fajták gyökereztetése nem jár veszéllyel. Más a helyzet a nem immúnis (kötött) talajokon, ahol ezen rovarkártevő ellen védekezni kell. Ilyen kötöttek az egri talajok is túlnyomóan, ezért az általánosan használt nem hazai fajta gyökeretzetése az indokolt. Az előbbiekből adódik a kérdés, Egerben milyen alanyra oltsanak? Mint már ismerjük, a szőlőtermő talajokat a filoxéra elterjedési lehe.548