Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Bély Miklós: A tanulók fizikai és pszichikai sajátosságainak szerepe a testnevelésben
ságok közül részletesebben kell szólnunk a nemi sajátosságokról. Amilyen hiba a fiúk és leányok testnevelésének egyformásítása, éppen olyan furcsaság lenne — különösen a cél és a főfeladatok területén a fiúk és a leányok testnevelése között éles különbségeket kialakítani. Helyes eljárás az, ha a fiúk és a leányok testnevelésében a célt és a főfeladatokat egyértelműen értelmezzük. A fiúk és a leányok testnevelésének anyagában és módszerében azonban olyan különbségeket tartunk helyesnek, amelyeket a fiúk és a leányok közötti konkrét fizikai és pszichikai különbségek indokolnak. Ezek érvényesítésére feltétlenül és következetesen törekednünk kell. Múltban e téren a testnevelés egyik hibája pl. az volt, hogy az esztétikai nevelést a tanítási anyag formájára szűkítette össze és az esztétikai nevelés tartalmi lényegét figyelemre se méltatta. Hogy a leányoknál az eddigieknél fokozottabb mértékben már az alsó osztályokban a művészi torna elemeinek oktatását érvényesíteni kell, az lényegében igen helyes, jogos és általános igény. Hiba azonban az lenne, ha az esztétikai nevelés feladatait csak a tanítási anyaggal és azt is csak a leányokra leszűkítve akarjuk teljesíteni. A testnevelésben az esztétikai nevelés eredményeként jelentkező tartalmi értékeket a fiútanulók magatartásának, jellemének cselekedetekben történő megnyilatkozásának is tükröznie kell. A testnevelésben szerephez jutó esztétikai élményt a fiúk testnevelésében is jelentősnek kell tartanunk. (Furcsa testnevelés lenne az olyan, amelyik az esztétikai élmény egyik kifejező elemét, az örömöt, csak a leányoknál juttatná szerephez.) Helyteleníthető eljárás az, ha a mozgástechnika ritmusát, harmóniáját, az egyes mozgáselemekből kialakuló technikai kompozíciók egyensúlyi érzését, a technika kialakulásának lelki motívumait — az emóciókat — ezeknek esztétikai vonásait a fiúk testnevelése elhanyagolja. Ilyenkor a testgyakorlatok technikai elsajátítására törekvő erőfeszítésünket megfosztjuk attól a lehetőségtől, hogy azokat esztétikai élményekkel felerősítsük. A testnevelő pedagógusokra e téren az a konkrét feladat vár, hogy mind a fiú-, mind a leánytanulókban a testnevelési órák szeretetét ne a szükséges követelmények csökkentésével, hanem az esztétikai hatáseredmények fokozottabb aktivizálásával is felerősítsék. Ezt azonban nem oldhatjuk meg a mozgásformai szépség olyan iskolázásával, ami a nevelőben (mint szemlélőben) tetszést kelt. A döntő az, hogy a testnevelés tanítványainkban élménnyé, esztétikailag is értékelt élvezetté, örömmé váljék és a testnevelés szeretetét megerősítse. A tanulókban kialakuló ilyen értékű folyamat a testnevelés tartalmának esztétikai oldalát kell, hogy fejlessze, ami mind a fiúk, mind a leányok személyiségében, mint meghatározó elem, szerephez jusson. Ez lényegében a testnevelésben az esztétikai nevelésnek a fiúk részére történő emancipálását is jelentse. so