Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez
[64] i. m. 165] i. m. 166] Regnéll, Carl Göran: Über den Ursprung de slavisehen Verbalaspektes (Diss. Lund). Glee up. Lund, 1944. [67] A nem (in) determinált kategórián azt az esetet érti Regnéll, amikor az indeterminált igével szemben olyan ige áll, amely nem nevezhető determináltnak (бывать-быть), illetőleg a determinált igével szemben olyan ige áll, amely nem nevezhető indetermináltnak. 168] Belies nyomán Regnéll különbséget tesz az ismertetőjegy nélküli (primärperfektív: dat', primärimperfektiv: nesti) és az ismertetőjeggyel bíró (imperfektivált: davat', perfektivált: prinesti) alakok közt. [69] Maslov, Ju. S.: Zur Entstehungsgeschichte des slavisehen Verbalaspektes. — (Zeitschrift für slawistik. Band 4. Heft 4. 1959. Berlin.) [70] Machek, Vaclav: Sur l'origine des aspects verbaux en slave. Moszkva, 1958. (IV. Международный съезд славистов, т. Ш.) [71] Hogy a med. és pass, alakjai az imperf.-ban is, perf.-ban is homonimák, egyformák, az itt a mi szempontunkból most nem fontos. [72] Ellentmondás a terminusokban: 2 szeml., 2—3 időterminus 1 [73] Erhalten ist der s-Aor. als solcher im At. Griech. Slav, während er im Lat. in das sogenannten Perf. einging und sein Konj. Grundlage für einer „Ind. Fut." und weiterhin für einen modalen Ind. Praet. wurde , im Germ, aber (vielleicht bis auf ein paar Reste, s. § 706. 4) in vorhistorischer Zeit ausstarb. (Brugmann: Kurze Vergl. Gr. der indogerm. Spr.. Straßburg, 1904.) [74] Uo. [75] A lő- és jelentés alapján kívánatos volna a pontosabb praes. imperf., praet. imperf., fut. imperf., praes. perf.. praet. perf. és fut. perf.. terminusok bevezetése. [76] Brugmann: 703. § a), b); 710. § 4. 177] Б. А. Серебренников : Категории времени и вида в финно-угорских языках пермской и волжской групп, Москва 1960. 25. [78] A gyakori használat következtében esetleg kisebb-nagyobb fonetikai változáson megy át. | rí9] Delbrück éppen a punktuális jelentésű igéknél ,.üres" igekötők útján való képzését nevezi „Perfektivierung"-nak. j 80] Dostál, Antonin: i. m. [81] A szerző kiemelése. [82] Вородич, В. В , I. m. 81. old. [83] Uo. A szerző kiemelése. [84] Uo. 85. old. [85] Maslov, Ju. S.: Zur Entstehungsgeschichte des slavisehen Verbalaspektes (Zeitschrift für slawistik. Band IV. Heft 4. 1959. Berlin.) Маслов, Ю С. Роль так назыв. перфективации и имперфективации в процессе возникновения сл. глагольного вида, М., 1958. [86] Schelesniker, Herbert: Entstehung und Entwicklung des slavisehen Aspektsystems (Die Welt der Slaven. Jahrgang IV. Heft IV. 1959. — 390—409.) [87] Schelesniker: i. m. [88] Itt azokra a hatásokra gondolunk, amiket speciális esetekben az adott Aa az aspektusra, illetőleg az időre gyakorol. A mozzanatos (Aa) cselekvés nehezen képzelhető el „folyamatában" és a beszéddel egyidőben, ezért a mozzanatos ige többnyire befejezett szemléletű és jelen idejű alakja jövő jelentésű. A „határozatlan" (ID) cselekvés viszont nehezen szemlélhető totalitásában, ezért nem fejlődött ki a határozatlan cselekvést jelentő igák befejezett szemléletű alakja, legfeljebb „két pont" által korlátozott cselekvés jelentésében. [89] aor. /л Л~ imp. Лет- perf. h- 'loui:rv'>- Ttvv'i- JT87CVÜluÜ- lar'l- bh.U[90] Brugmann: i. m. 704. §. 469
