Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Hasonlóképpen a határozott igéből képzett aorisztosz az imperfektum folyamatos jelentésével szemben a befejezett tényt jelentette, míg a nemhatározott igéből képzett aorisztosz egyesítve a tő nemhatározott és a forma határozott jelentését, olyan állapot vagy cselekvés fogalmának megalkotására vezetett, amely határok közé van szorítva, vagyis kialakult a befejezett szemlélet fogalma. 2. Ugyanígy a határozott igéből képzett jelen idejű melléknévi igenév is vagy a nemhatározott ige jelentését kapta (ha a határozott tőnek nem volt nemhatározott párja), vagy pedig amikor a határozott igének már volt nemihatározott párja, a határozott jelentésű tő és a nemhatározott jelentésű forma egyesüléséből új jelentés, a cselekvés folyamatának jelentése jött létre, vagyis kialakult a folyamatos szemlélet. Viszont a nemhatározott igéből képzett múlt idejű melléknévi igenév jelentésében közeledett a befejezett szemlélet jelentéséhez. 3. A tő határozott és a forma nemhatározott jelentésének egyesülése indítja meg a jelen idő alakjaiban is a szemlélet-ellentétek kialakulását. Mint említettük, a határozott ige tövéből képzett jelen idő alakjai konkrét jelent vagy jövő időt jelentettek, míg a határozatlan tövek jelen idejű alakjainak idővonatkozáson kívüli jelentésük volt. Az előképzős nemhatározott származékigék jelen idejű alakjait kezdték a konkrét jelen idő jelentésében használni, de a nemhatározott tő hatása alatt ez a konkrét cselekvés úgy jelentkezik, mint egy folyamat a végbemenés állapotában, ami pedig már a folyamatos szemlélet jelentése. Az aspektusellentét kialakulásának utolsó szakasza az, hogy az előképzős nemhatározott igék jelen idejű alakjait lassanként kizárólag jelen, a határozott igékből képzettekéit pedig kizárólag jövő jelentésben kezdik használni. 4. Az aspektusellentétek kialakulásának egyik főforrása volt maga az igeképzés is. Az előképzős határozott ige a nemhatározottság szuffixumával, illetve infixumával (Imperfektum) bővülve, új jelentésárnyalatot kapott: az előképző és a gyök egyszeri konkrét jelentése egybeolvadt itt a szuffixum, illetve infixum nemhatározott jelentésével és létre jött a lefolyásában korlátok közé nem szorított egyszeri, konkrét cselekvés folyamatának jelentése, а несовершенный вид jelentése. A határozottság—nemhatározottság eredetileg lexikai kategóriája grammatikalizálódása után így alakult át a folyamatos és befejezett szemlélet kategóriájává. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a két vid közül melyik alakult ki korábban, V. V. Borogyics határozottan szembeszáll azzal az általános nézettel, amely szerint a befejezett szemlélet alakult ki előbb, és nyelvtörténeti alapon azt bizonyítja, hogy a folyamatos szemlélet alakult ki előbb, a befejezett csak utána. A határozottság—nemhatározottság korrelációban a nemhatározott tag volt az aktív, a vezető tag: a nemhatározott igék múlt idejének képzéséből indult ki, s a nemhatározott származékigék kialakulásával fejeződött be a határozottság nemhatározottság lexikai kategóriájának grammatikalizációja; a nemhatározottság fogalma ment át nagy fejlődésen (az állapot jelentéstől 446