Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Az imperfektum tehát lehetővé tette, hogy minden határozott jelentésű igéhez képezhető legyen nemhatározott jelentésű származékige. A nemhatározott jelentésű igék oldaláról az előképzők fejlődése tette teljessé a határozottság—nemhatározottság lexikai, illetőleg lexiko—grammatikai kategóriájának grammatikalizálódását. Az előképzők egyik jelentősége az, hogy mivel pontosabbá, többnyire határozottá tették az ige jelentését, alkalmasakká váltak arra, hogy velük határozott igét lehessen képezni nemhatározott jelentésű igéből. A térbeli irányt jelölő előképzők nem változtatták meg az igék lexikai vid-jelentését (притти-приходити). De már a szláv alapnyelv korában kezd kialakulni az előképzők átvitt, időbeli jelentése. Az ilyen előképzők térbeli irányt már nem jelölnek, hanem a cselekvés kezdődését, végződését, az állapotba való átmenetet fejezik ki, s ezzel megváltoztatják az ige lexikai vid-jelentését is: любити(állapot), възлюбити, (állapotba való átmenet), ненавидети-възненавидети, млъчати-оумлъчати, знати-познати, раз-, с-. Az új, határozott igéknek először csak határozott formáik vannak (aorisztosz, múlt idejű melléknévi igenév), később azonban az imperfektum útján kialakul határozatlan jelentésű párjuk is (позиати-познавати). Ha az új származékige jelentése egybeesett az egyszerű határozatlan ige jelentésével, akkor vagy kiszorította az egyszerű igét, (pl. а блюсти igét kiszorította а съблюдати ige), vagy pedig kifejlődik benne a gyakorító jelentés (сести-седати). Ezzel a határozottság—nemhatároozttság kategória grammatikalizációja befejeződött: minden határozott ige az imperfektum útján nem határozott jelentésű párt (alakokat) és minden nemhatározott jelentésű ige az átvitt előképző útján határozott jelentésű alakokat kapott. így teremtette meg a szláv alapnyelv a vid-kategória kialakulásának előfeltételeit. A további fejlődés — Borogyics szerint — az egyes szláv nyelvekben ment végbe, mégpedig úgy, hogy átfogta az összes igeformákat. „Általában a folyamatos és befejezett aspektus fogalma ott fejlődött ki, ahol a határozottság és nemhatározottság két ellentétes fogalma mintegy összeütközött egymással, és ezen összeütközések következtében születtek meg az új fogalmak." A határozott igékből nemhatározott igék képzése volt a legfőbb tényező a vidék kifejlődésében. E fejlődés menete: 1. A múlt időben a határozott igéből képzett imperfektum azoknál az igéknél, amelyeknek még nem volt határozott párjuk mint fentebb kimutattuk —, a nemhatározott igepár képzésének forrása lett (

крьстити-крыцаси), ha pedig már megvolt az igepár (нести-иосить, иттиходить, дати-даяти), a határozott ige az imperfektumban új jelentést kap: a tő határozott jelentésének és az imperfektum határozatlan jelentésének az egyesüléséből új jelentés születik, a határozott cselekvés folyamatának jelentése, ami nem más, mint a folyamatos szemlélet несовершенный) jelentése. 445