Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez
aorisztosz szuffixumával együtt, egy új múlt idő, az állapot múltjának (imperfektum) a képzője lesz (-ea-, amely fonetikai okokból sokszor -a-vá lesz). A fejlődésnek ezen a szakaszán tehát két múlt idő áll egymással szemben: 1. az aorisztosz, amely csak állapotba való átmenetet jelentő igéből képezhető, és amely a múltban végbement határozott cselekvést vagy állapotba való átmenetet jelent. 2. az imperfektum, amely csak állapotot jelentő igéből képezhető, és múlt állapotot jelent (болехь, болеаше, седеаше). Az imperfektum rendkívüli produktivitása megnyitotta a határozottság—nemhatározottság lexikai kategória grammatikalizálódásának útját. Miután a határozottság nemhatározottság fogalma kiszélesedett, és az állapot—cselekvés történés) ellentéten kívül elkezdte felölelni a konkrét—absztrakt (egyszeri—gyűjtő) cselekvés szembeállítását is, a grammatikalizáció azzal indult meg, hogy a múlt időn kívül más igeformákban is kezdett kifejezésre jutni. Pl.: a jelen idejű melléknévi igenevek a nemhatározott igetövek alakjai lesznek, a múlt idejű melléknévi igenevek pedig a határozott igetövekéi; vagy: a határozott ige jelen idejű alakjai konkrét jelen vagy jövő időt fejeznek ki, míg a nemhatározott igék jelen ideje idővonatkozás nélküli cselekvést vagy állapotot jelent. A grammatikalizáció beteljesedését az imperfektum produktivitása segítette elő. Ez az alak ti., míg eredetileg csak a -a tövű állapotot jelentő igék múlt ideje volt. hamarosan képezhető lett nemhatározott jelentésű más tövekből is (denominatívákból, mozgást jelentő absztrakt igékből), majd határozott igékből is. A határozott igéből képzett imperfektum jelentése a nemhatározott cselekvés múlt ideje. Ez az alak a származék igék egy új csoportját teremti meg azzal, hogy tövéből (az -e-, -a-val bővült eredeti határozott igetőből) más alakokat (melléknévi igenevet, jelen időt stb.) is kezdenek képezni nemhatározott jelentéssel. Pl. а крьстити határozott cselekvést kifejező ige imperfektuma. amelynek töve a fennálló hangtani törvényeknek megfelelően, így alakult: *крьсти-е-крьстй-а-крьщаés az imperfektum tövéből képzett más alakjai крыитаешъ, крыло, крынта]о felveszik a határozatlanság, illetőleg idő vonatkozás nélküli jelentést. Hasonló képzések: поустити-поущати, троудити-троуждати, светитп-свещати stb. Az ilyen származékigék kialakulására hatással lehettek olyan igepárok, amelyekben a határozott- nemhatározott lexikai jelentés magánhangzócserében jutott kifejezésre, mint pl. косноти-касати, ложитилагати ; így keletkezhettek a родити-ből (imperf. раждаахъ) а раждати, клонити-ből (imp. кланяахъ) а клаияти származékigék. Ugyancsak az imperfektum közvetítésével jöhettek létre a magánhangzó mennyiségi megnyújtásával а съзьдати-созидати, добъзаги- юбызати típusú származékigék, valamint azok is, amelyekben az -a-ra végződő igető -v-vel bővül (,,b" betoldás): 444
