Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

amely az Aa-nak és vidnek minden konkrét esetben való elválasztására irányul. Ez az álláspont B. A. Szerebrennyikov vid-meghatározásából következik, amely szerint a vid az igei cselekvésnek olyan jellegzetességeit tartalmazza, amelyek az ige lexikai jelentésétől különböző fokon való elvonás útján jöttek létre; egy másik helyen pedig: ,,a cselekvés jellegzetességei közt vannak az ige lexikai jelentésétől teljesen elvonatkoztatott (сов., весов.) és kevésbé elvonatkoztatott jellegzetességek." Ebből a meghatározásból következik, hogy B. A. Szerebrennyikov szerint 1. a mozzanatosság, gyakorítás, kezdés stb. sajátos videknek foghatók fel, 2. minthogy a vid legtipikusabb sajátossága a cselekvés lefolyása módjának kifejezése, tehát a disztributív, valamint a mennyiségi jellegzetességek is vidék ha a megfelelő feltételek ehhez megvannak [59]. S ugyancsak ebből a vid-meghatározásból következik, hogy ..a kétvid-elméletnek főhibája az, hogy nem veszi figyelembe az igei cselekvés apróbb jellegzetességeit", valamint az is, hogy ,,a két vid nem szorítkozhatik а совершенный és несовершенный-ге". Természetesen nem oszthatjuk B. A. Szerebrennyikov álláspontját, mert véleményünk szerint a vid. akárcsak az igeidő vagy a mód, nem az igében kifejezett cselekvés jellegzetessége, mint pl. az Aa, hanem viszonyjelentést hordozó grammatikai forma; minthogy pedig ez a viszony csak kétféle lehet (lefolyás-totális), csak két videt ismerünk el, ha csak nem minősítjük külön vidnek a cselekvést kezdőpontjában, végpontjában, illetőleg két határ közt összpontosító szemléletet. Abban viszont igaza van B. A. Szerebrennyikovnak. hogy az Aa terminus pontatlan, különösen amennyiben ezen azt érti, hogy S. Agrellig volt pontatlan, aki végre tiszta vizet öntött a pohárba és megállapította, hogy aspektuson a cselekvés folyamatosságát vagy befejezettségét. Aa-on pedig a cselekvés lefolyásának, végrehajtásának módját kell érteni. Ugyancsak ő tisztázta először, hogy az aspektus („rodzaj czinnosci") grammatikai, az Aa (,,postac") pedig lexikai kategória. Ш. A szláv aspektusrendszer kialakulásának kérdését világosan és először N. van Wijk fogalmazta meg [60]. Alapjában véve két kérdés áll előttünk: 1. Volt-e az indoeurópai alapnyelvnek két olyan nyelvtani kategóriája, amelyet a szláv aspektusokhoz hasonlóan használtak, és amelyek épp oly fontos helyet foglaltak el az igerendszerben, mint a szláv aspektusok? 2. Ha az indoeurópai alapnyelv valóban szigorúan különbséget tett a perfektiv és imperfektiv aspektus között, a szláv aspektusrendszer az indoeurópai aspektusrendszerből fejlődött-e ki anélkül, hogy valaha is megszakadt volna a két aspektus megkülönböztetése? E kérdések kutatása két irányban haladt. A kutatók egy része (Brugmann, Vondrák, Miklosich, A. Schleicher, Buszlajev, Uljanov, 441