Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez
I. Tartós jelentés: посидеть. II. Nemtartós: 1. A befejezés pillanatának a megjelölésével: A) Rezultatív: a) általános-rezultatív: сделать, b) speciális-rezultatív: замучить. В) Finitiv: отобедать. 2. A cselekvés beállta pillanatának a megjelölésével: A) Ingresszív: побежать, B) Inchoativ: забегать De Fortunatov nemcsak helyesbítette és kiegészítette Uljanov elméletét, amikor a szláv befejezett aspektus különböző jelentéseit meghatározta, hanem más következtetésre is jutott a befejezett aspektus általános jelentéseinek a folyamatos aspektus jelentéseivel való egybevetésekor. Fortunatov úgy találta, hogy a szláv befejezett aspektusban az adott jelenség az idő körülhatároltságához viszonyítva jut kifejezésre (amely lehet tartós vagy nem tartós) fejlődésében, viszont a folyamatos aspektusban ugyanazt a jelenséget az idő fejlődésének valamilyen körülhatároltságától, meghatározottságától függetlenül szemléljük. Ezért szerinte a szláv igék befejezett és folyamatos vidjei helyett pontosabb kifejezés: a határozott és határozatlan vid. Egyébként a vid fogalmát így határozta meg: ,, . . . такие образования основ в гла голах, которыми данные явления обозначаются (при положительном, не отрицательном значении известного вида) по отношению к их существованию во времени" (17. о.) Fortunatovnak általunk itt vázlatosan ismertetett nézetei lényegében véve megvonták a szláv igeaspektusok tanulmányozásának egy egész évszázados mérlegét. Rendszere arányos, következetes és végső következtetéseiben — egyszerű. Érdekes, hogy Uljanovval szemben különálló szavaknak, önálló igéknek tekintette az igék összes kölcsönös viszonyban álló vid-variációit, még azokat is, amelyeket puszta prefixumokkal képeztek. V. V. Vinogradov szerint [38] Fortunatov és követőinek hibája az volt, hogy azonosították az ige tisztán vidbeli jelentéseivel mindazon előképzők funkcióit, amelyeknek időbeli jelentésük nem kapcsolódik közvetlenül a folyamatos aspektus alakjával, mint pl. отобедать (vö. ilyen folyamatos alak: отобедывать — nincs!), amely egyáltalán nincs kapcsolatban az обедать-tyal, mert a folyamat megszüntetésének („befejezni az ebédet") kiegészítő jelentését tartalmazza. Különben az a körülmény, hogy egy befejezett igének hiányzik az ugyanolyan előképző vei képzett folyamatos vid-párja, távolról sem jelentheti mindig azt, hogy az adott előképzőnek tisztán vidbeli jelentése van. Elég, ha csak az olyan befejezett igékre utalunk, amelyeknek általában nincs meg a folyamatos párjuk, mint повыталкивать, перевыталкивать és а по-, на- és пере- előképzős hasonló képzésekre. Ez igékben anynyira nyilvánvalóak az alapigétől való lexikai eltérések (vö. думать, выдумать- понавыдумывать), hogy lehetetlen e szemantikai árnyalatokat a vidbeli jelentésekkel összekeverni. Fortunatovnál igepárok а забегать-бегать, искусать-кусать stb. igék. A grammatikai és lexikai alakok és jelentések nem elég pontos megkülönböztetése a vidék egész fortunatovi koncepciójára jellemző. 430