Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

I. Tartós jelentés: посидеть. II. Nemtartós: 1. A befejezés pillanatának a megjelölésével: A) Rezultatív: a) általános-rezultatív: сделать, b) spe­ciális-rezultatív: замучить. В) Finitiv: отобедать. 2. A cselekvés be­állta pillanatának a megjelölésével: A) Ingresszív: побежать, B) Inchoativ: забегать De Fortunatov nemcsak helyesbítette és kiegészítette Uljanov el­méletét, amikor a szláv befejezett aspektus különböző jelentéseit meg­határozta, hanem más következtetésre is jutott a befejezett aspektus általános jelentéseinek a folyamatos aspektus jelentéseivel való egybe­vetésekor. Fortunatov úgy találta, hogy a szláv befejezett aspektusban az adott jelenség az idő körülhatároltságához viszonyítva jut kifeje­zésre (amely lehet tartós vagy nem tartós) fejlődésében, viszont a folyamatos aspektusban ugyanazt a jelenséget az idő fejlődésének valamilyen körülhatároltságától, meghatározottságától függetlenül szem­léljük. Ezért szerinte a szláv igék befejezett és folyamatos vidjei he­lyett pontosabb kifejezés: a határozott és határozatlan vid. Egyébként a vid fogalmát így határozta meg: ,, . . . такие образования основ в гла голах, которыми данные явления обозначаются (при положительном, не отрицательном значении известного вида) по отношению к их сущест­вованию во времени" (17. о.) Fortunatovnak általunk itt vázlatosan ismertetett nézetei lényegé­ben véve megvonták a szláv igeaspektusok tanulmányozásának egy egész évszázados mérlegét. Rendszere arányos, következetes és végső következtetéseiben — egyszerű. Érdekes, hogy Uljanovval szemben kü­lönálló szavaknak, önálló igéknek tekintette az igék összes kölcsönös viszonyban álló vid-variációit, még azokat is, amelyeket puszta prefixu­mokkal képeztek. V. V. Vinogradov szerint [38] Fortunatov és követőinek hibája az volt, hogy azonosították az ige tisztán vidbeli jelentéseivel mind­azon előképzők funkcióit, amelyeknek időbeli jelentésük nem kap­csolódik közvetlenül a folyamatos aspektus alakjával, mint pl. отобе­дать (vö. ilyen folyamatos alak: отобедывать — nincs!), amely egy­általán nincs kapcsolatban az обедать-tyal, mert a folyamat megszün­tetésének („befejezni az ebédet") kiegészítő jelentését tartalmazza. Kü­lönben az a körülmény, hogy egy befejezett igének hiányzik az ugyan­olyan előképző vei képzett folyamatos vid-párja, távolról sem jelentheti mindig azt, hogy az adott előképzőnek tisztán vidbeli jelentése van. Elég, ha csak az olyan befejezett igékre utalunk, amelyeknek általában nincs meg a folyamatos párjuk, mint повыталкивать, перевыталкивать és а по-, на- és пере- előképzős hasonló képzésekre. Ez igékben any­nyira nyilvánvalóak az alapigétől való lexikai eltérések (vö. думать, выдумать- понавыдумывать), hogy lehetetlen e szemantikai árnyalato­kat a vidbeli jelentésekkel összekeverni. Fortunatovnál igepárok а забе­гать-бегать, искусать-кусать stb. igék. A grammatikai és lexikai alakok és jelentések nem elég pontos megkülönböztetése a vidék egész fortunatovi koncepciójára jellemző. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom