Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

Fortunatov jelentős befolyást gyakorolt a későbbi kutatókra is, külö­lönösen A. A. Sahmatovra [39], akinek a videkre vonatkozó nézetei lénye­gileg Fortunutovra nyúlnak vissza. Sahmatov is két fő-videt különböztet meg, a folyamatosat és a befejezettet, de mind a kettőn belül további al-videkkel is számol. Szerinte a folyamatos vid olyan cselekvést vagy állapotot jelöl, amely a múltban folyt le, vagy a jelenben folytatódik (nem eredményében, hanem magában a cselekvésben vagy állapotban), vagy a jövőben folytatódhat: смотрю, я ходил, буду читать stb. A be­fejezett szemlélet vagy a cselekvés (állapot) tartamának befejezettsé­gét: посмотрю, похожу, побегал (azaz a cselekvés hosszabb tartamú ugyan, de a beszélő úgy beszél róla, mint ami megszakadt, bevégző­dött a múltban vagy a jövőben), vagy a cselekvés (állapot) eredményét jelöli, mint valami múltban, jelenben vagy jövőben befejezettet: он при­бежал, принес, он ранен; он уйдет. Sahmatov is azok közé tartozik, akik nem különböztették meg elég világosan egymástól az igék vidbeli és lexikai jelentéseit. Ezért Vino­gradov akadémikus joggal jegyzi meg róla, hogy azoknak az előképzős befejezett igéknek nagy része, amelyeket Sahmatov felsorol, jelentésre nézve egyáltalában nem képeznek vid-korrelációt, vid-párt a nekik megfelelő előképző nélküli folyamatos igékkel. Más szóval — új szár­mazékigékről van szó, amelyek az alapigéktől nemcsak vidben, hanem reális jelentésben is különböznek [40]: покормить-кормить ; ездить­проездить, переделать-делать stb. Az előképzőket helyesen két cso­portra osztja: 1. megtartják reális jelentésüket és átadják azt az igének, 2. elvesztik lexikai jelentésüket és az igének csak vidbeli alakját mó­dosítják. Ez utóbbi (második típusú) igékkel hozza kapcsolatba az elő­képzőnélküli folyamatos alapigéket. Ez azonban helytelen következte­tés. A mai orosz nyelvben vannak olyan befejezett előképzős igék is, amelyeknek egyáltalában nincs ugyanezen tőből képzett vid-párjuk. Sahmatov a befejezett igéken belül először rezultatív és determi­nativ igéket különböztetett meg. Azt hitte, hogy a rezultatív igéknek az a csoportja, amelyekben az előképzős befejezett ige közvetlenül köl­csönös viszonyban van az (-ывать, -ивать végű) ugyanazon tőből kép­zett folyamatos előképzős származékigével, legnagyobbrészt megtartja az előképzők jelentéseinek sajátos árnyalatát (pl. просить-выпроситьЬ Ezért Sahmatov megkülönbözteti az ilyen típusú származék rezultatív igék osztályát, mint: закричать, забить, vagyis azokat, amelyeknek nincs megfelelő előképzős folyamatos alakjuk, a rezultatív igék azon osztályá­tól, amelyeknek van megfelelő előképzős származék folyamatos párjuk, pl.: захвалить-захваливать- Sahmatov azt hitte, hogy az első típus történetileg eredetibb. Ugyanezek a hibák jellemzik Sahmatovot a mondattanában kifej­tett vid-elméletében is. Bár a két fő-vidnek a folyamatos és befejezett vidékét tartja, ugyanakkor túlságosan általánosan határozza meg azo­kat. Meghatározásait nem igazolják aztán a vid-árnyalatok további osz­tályozásai. A vid-funkciók osztályozása nem elég áttekinthető nála, fé­lig lexikai, félig grammatikai jellegű. 431

Next

/
Oldalképek
Tartalom