Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

(хаживать, нашивать) az elsőfokú ismétlődést kifejező igékkel kifejezett cselekvésnek az ismétlődését jelölik: ходить, носить. Néhány folyamatos igének kicsinyítő (diminutiv) jelentése van az időhöz vagy a cselekvés végrehajtásának energiájához viszonyítva: похаживать, пописывать. A befejezett (perfektiv) igék a cselekvés befejezettségét („Vollendung") jelölik vagy a cselekvés időtartamára való tekintet nélkül: купить, vagy a cselekvés időtartamával kapcsolatban. Az utóbbi esetben az igék vagy mozzanatos cselekvést fejeznek ki, amelynek az eleje és vége egybeesik (двинуть), vagy pedig nem mozzanatos cselekvést fejeznek ki, és akkor az igéket ismét két osztályra bontja: tartósakra (прочитать) és kétféle ismétlődést kifejező igékre (iteratív-perfektív igék): a) egy és ugyanazon személy ismétlődő cselekvését fejezik ki: наносить-выносить дрова; b) néhány személy által végrehajtott cselekvést fejeznek ki:

повыскочить, повыбрать stb. A mozzanatos és tartós-befejezett igék jelölhetik a cselekvés befejezettségét, amelyet bizonyos energiával, vagy rövid időközökben történő ismétléssel hajtunk végre: посидеть = „ein wenig sitzen". Ezeket kicsinyítő igéknek hívja. A vid-jelentések e sémájában különösen fontos a befejezett igéknek olyan igékre való felosztása, amelyek befejezettséget jelölnek a cselekvés időtartamára való tekintet nélkül (unbedingt perfective verba) és a cselekvés időtartamával kapcsolatban (bedingt perfective verba). Miklosich a befejezett igékre a cselekvés eredményének az elérését tartotta jellemzőnek („das Resultat als erreicht"). Ez a megállapítás azonban ellentétben áll azoknak a jelentéseknek a különböző árnyalataival, amelyek az összetett, előképzős befejezett igékre jellemzőek. A befejezettség fogalmát dialektikusan át kell vinni a cselekvés kezdetére is, amikor kezdő jelentésű befejezett igékről van szó, mint: заговорить, защелкать stb. Figyelmet érdemel még a befejezett igéknek tartós és ismétlődő cselekvést kifejező igékre való felosztása, és az utóbbiakban az igék jellemzése a cselekvés szubjektumához viszonyítva (egyhez v. többhöz). B. A. Bogorogyickij a mozzanatos és gyakorító igéket a befejezett és folyamatos igék válfajainak tartotta. Azonban a hagyományok továbbra is éreztetik hatásukat. Néhány nyelvész talán ezért különböztet meg a fő-videken kívül ún. válfajokat is, mint ahogy ezt teszi Ovszanyiko—Kulikovszkij is mondattanában [36]. О.—

К. a fő-videk — folyamatos és befejezett, és válfajaik következő csoportjait különbözteti meg: a) első fokú tartós vid (нести, вести), b) másodfokú tartós vid носить, возить), с) harmadfokú tartós vid. amelyhez különböző árnyalatok tartoznak: gyakoriság (ismétlődés), gyengeség, vagv ellenkezőleg, erő (energikusság), a hanyagság és buzgalom cselekvése stb. A befejezett vid legfontosabb válfajainak a végleges, kezdő és gyakori vidékét tartotta O.—K. F. F. Fortunatov elemezte és részletesen bírálta Uljanov megállapításait, ugyanakkor maga is továbbelemezte a szláv igék vid-jelentéseit. Nála a befejezett igék osztályozása a következő képet nyújtja [37]: 429