Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

I. Folyamatos igetövek: 1. некратные, 2. кратные: a) по- előképző nélküli igetövek: csak mozgást jelentő igéből képezhető határozatlan absztrakt igetövek: носить, летать, konkrét mozgást jelentő igetövek: идти, bármely igéből képezhető határozott-konkrét igetövek: хаживать, читывать b) по - előképzős tövek a szaggatott ismétlődés jelentésével: похаживать, поговаривать. II. Befejezett igetövek: 1. tartós tövek: a) determinativ tövek: посидеть b) sommás ,, : (всё) исходил c) rezultatív ,, : износить (платье) d) perfektiv ,, : съесть 2. nem tartós tövek: a) igazi nem tartós tövek: сделать b) a reális jelentés megváltozásával létrejött nem tartós tövek: принести 3. egyszerű tövek: сесть. Mint az igecsoportok puszta felsorolása is mutatja, Uljanov túlságosan szélesen rajzolja meg a vid-jelentések körét, vid-jelentésnek minősítve a cselekvés lefolyása módjának (Aa) különböző jelentéseit [33J, de megmutatta a vid-probléma megoldásának egyetlen módját: csak az orosz teljes igeállománynak a részletekbe menő vizsgálata vezethet el a vid-jelentés feltárásához. A vid-értelmezés másik végletét azok képviselik, akik szerint a cselekvés minden sajátosságát a befejezett és folyamatos igékre kell visszavezetni. Ez utóbbi nézetet képviseli A. Sz. Bugyilovics, aki szerint az igék vagy folyamatos, vagy befejezett cselekvést fejeznek ki [34]. А XIX. század 90-es éveiben A. P. Razrnuszen is tiltakozik az ellen, hogy a mozzanatos igéket külön vidnek tekintsék. Ö a gyakorító igéket is a folyamatos igékhez sorolta. Elsősorban azonban Franz Miklosich [35] az, aki meggyökereztette a kétvides elméletet. Ö az összes eddigi munkáktól eltérően, az összes szláv nyelvekre vonatkozóan foglalkozik a videkkel. Miklosich csak két videt különböztet meg a szláv nyelvekben: folyamatos és befejezett videt. A folyamatos (imperfektiv) igék a befejezetlen cselekvést vagy csak folyamatában, vagy ismétlődésében ábrázolják. A folyamatos cselekvést a durativ, az ismétlődő cselekvést az iteratív igék jelölik. Az ismétlődést kifejező igéknek lehet két fokuk: ходить-хаживать, носить-нашивать stb., miközben a másodfokú ismétlődést kifejező igék 428