Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

tak, pl. бегаю — „ich pflege, oder ich habe die Gewohnheit zu laufen", és бегу4. Befejezett igék, amelyek határozottságot és befejezettséget fejeznek ki, és legnagyobb részüket előképzőkkel képezzük, amelyek gyakran teljesen megváltoztatják a jelentésüket. Ezeket is három csoportra osztja: tulajdonképpeni befejezett igékre, pl. сделал = „ich habe es ganz bestimmt, vollkommen und gern getan"; befej

ezett-mozzanatosakra: сдвинул és összetettekre: сдвигивать. Az utóbbiaknak az első kettővel szemben van jelen idejű alakjuk is. Végül Tappe megjegyezte, hogy néhány határozatlan ige mellett vannak „perfectiva an sich": бросить, взять, женить stb. Ennek az osztályozásnak is megvannak még a hagyományos hiányosságai: 1. az osztályozási alap keresése: „folyamatos" és „befejezett" aspektusfogalmak mellett „mozzanatos" és „gyakorító" cselekvésmód fogalmak szerepelnek benne osztályozási alapként; 2. az egyes típusokon belüli ellentmondások: двигать a folyamatos, viszont а бегаю, бегу típusú igék a gyakorító igék közé vannak sorolva, míg az „összetett" сдвигивать típus a befejezett igék közt szerepei. Mindez a hiányosság azonban mit sem von le A. W. Tappe érdemeiből: a négy típus megkülönböztetésével ő vetette meg a vid-elmélet alapjait [16]. Az orosz grammatikusok közül A. Boldirev [17] vetette szigorú bírálatnak alá Lomonoszov időelméletét (és azt az időrendszert is, amelyet a régi akadémiai nyelvtan állított fel 1802-ben, és amely jelentéktelen változtatásokkal Lomonoszovot ismételte). Boldirev függetlenül Vatertől és Tappetől, az ő tételeikhez hasonló következtetésekre jutott [18]. Szerinte az oroszban csak két idő van: jelen és múlt. A hiányzó időket a vid-különbségek gazdagsága pótolja. Boldirev úgy véli, hogy az ige vidjei különböző szavak, különböző „paradigmák". Szerinte а дуть, дунуть, сдуть, сдувать típusú igecsoportok tagjai különálló szavak, mert mindegyiknek különböző jelentése van: дунул nem azt jelenti, hogy „il souffla", hanem azt, hogy „il souffla une fois"; сдул azt jelenti, hogy „il souffla de dessus, il emporta en soufflant, er hat weggeblasen"; сдувал sem azt jelenti, hogy „il avait soufflé", hanem azt, hogy „il souffla plusieurs fois, á plusieurs reprises". Az orosz ige nem ismeri a sok időalakot, de kárpótolva van ezért a vidék gazdagságával. Az igéket öt osztályra osztotta, aszerint, hogy a tőnek milyen a jelentése: megkülönböztet kezdő, határozatlan, gyakorító, mozzanatos és befejezett igéket (седеть, белеть; делать, любигь; делывать; дернуть; срубить, запереть). Amint azonban a példákból is látni, a felosztás nem szigorúan morfológiai alapon történt: néhány osztályt lexikai ismérvek alapján osztott fel. Csak a „gyakorító" igéket sorolja tisztán morfológiai alapon külön osztályba (az -ыва, ива, -ва, -a szuffixumok megléte alapján). A kezdő igéknek (седеть, белеть) nincs vidbeli jelentésük. A továbbiakban Boldirev osztályozása megegyezik Vater és Tappe osztályo424