Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez
mint a cselekvés lefolyása módjainak ( Aktionsart, a továbbiakban Aa), az aspektusoknak és igeidőknek összefüggéseiről, 3. vázlatos képet adunk a vid-kategória kialakulásának kérdésében eddig nyilvánosságra hozott fontosabb tudományos kísérletekről, különös tekintettel annak az iránynak képviselőire, amely a szláv aspektusrendszert szláv nyelvi képzésnek vallja, 4. néhány szóval jellemezzük az ógörög és a latin igék alakjainak vid-jelentéseit annak elbírálása céljából, hogy a videkkel kapcsolatban örökségképpen hozhatott-e a szláv alapnyelv az indoeurópai alapnyelvből valamit, s ha igen, mit. I. Semmi kétség afelől, hogy a szláv igék egyik legsajátosabb és egyben legtöbbet vitatott kategóriája az ün. vid. (A magyarországi ruszszisztika „aspektus", „szemlélet, igeszemlélet" néven szokta még emlegetni, a franciák ,,aspect"-nak, a németek ,,Aktionsart"-nak hívják, később egyesek különbséget tesznek az Aktionsart és aspektus között. Mi a következőkben adekvát értelemben fogjuk használni a vid, aspektus, szemlélet, igeszemlélet szavakat.) Nyelvészeinket több évtizede foglalkoztatja az aspektusok tana [3]. A problémának óriási irodalma van és legújabban is egyre-másra látnak napvilágot tanulmányok, amelyek az aspektusokkal foglalkoznak általában vagy csupán a szláv nyelvek rendszerén belül. A legkülönbözőbb szempontokból kutatták eddig az aspektusok eredetét és lényegét: vizsgálták nyelvfilozófiai, történeti, morfológiai és szintaktikai alapon, kiterjesztve a vizsgálatot egy vagy több nyelvre is. Még a strukturalista nyelvészet is megpróbálkozott már a probléma megoldásával. Jelentős teljesítmény e téren Antonin Dostal legújabb műve, amely először ad átfogó képet e problémáról az ószlávban [4]. Igen sok mű vizsgálja a problémát az óorosz és a mai orosz nyelv szempontjából is [5]. De az aspektus-probléma — mint fentebb említettük —• nemcsak szláv síkon, hanem általános nyelvészeti síkon is felmerül, és ott — az általános nyelvtudományban is — az egyik legvitatottabb problémák közé tartozik. A vid eredete még ma sem egészen eldöntött kérdés. Sok vitára ad alkalmat, hogy vajon egyes nyelvek, mint a francia, német, magyar stb. rendelkeznek-e videkkel, vagy nem. Annyi bizonyos, hogy a legjobban az oroszban, illetőleg a szláv nyelvekben érvényesül ez a kategória. De akár grammatikai jelentése, akár kifejező eszközeinek oldaláról akarta megközelíteni a nyelvtudomány a vid fogalmát, funkcióit, illetőleg képzésmódját, olyan jelenségek merültek fel, amelyek komoly akadályokat gördítettek törekvéseinek útjába. Nem kisebb feladatokat kellett előbb megoldani, mint pl. felismerni а копать-копнуть, paccкопать-расскопнуть típusú igesorok tagjai közt fennálló lexikai és grammatikai jelentéskülönbségeket, észrevenni, hogy az -ыва/-ива/, -ва, -а képzők jelentésében a gyakoritás (lexikai, cselekvésmód jelentés) mellett benne van a folyamat grammatikai jelentése, hol csak az egyik, 420
