Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lőkös István: Miroslav Krleža magyarul

dításában [42]. Az átültetés és megjelentetés valójában adósságtörlesztés volt, hisz a regény a Glembay-komplexum folytatásának is tekinthető. Ugyanaz a szörnyű világ él tovább itt, mint a Gl embay oké; a züllés, a pusztulás, a rothadó burzsoázia paralitikus őrültjeinek, s a deklasszált dzsentri világa. A főhős itt is tipikus krlezai alak, olyan, mint Glembay Leone, különc festő, aki valamikor gimnazista korában indult el a kaptoli Barátok utcájának rejtélyekkel teli lakásáról a nagyvilágba — előbb a megpróbáltatások, majd a művészi sikerek, a felemelkedés, a hírnév útján. Azután, amikor élete delelőjén túljutott, hazaindult újra Kaptolba, majd Kosztanjevecre, a ,,pannon sárba", hog}*- zaklatott idegeit pihentesse. De mindez hiú ábránd maradt, mert Kosztanjevecen a Liepachok, a Ballocsánszkyak, a Rádayak, a Pacak Tassilók az urak. Kosztanjeveci Liepach Silvius méltóságos főispán úr még Filip „családi nyugalmába" is betolakszik, mert hiszen anyjának, a mindig erényesnek ismert Regina asszonyságnak a szeretője, mi több (ahogyan a regény végén kiderül), Filip tulajdon édesapja. És bár Filip sok mindent sejtett anyja rejtélyes életéből, mégis igen-igen feldúlta annak becstelen életmódja, egyáltalán a regényben mesterien megrajzolt egész kosztanjeveci világ. Mert Regina asszony —, aki korábban Lavró kanonok úr jóvoltából tartotta fenn a Barátok utcai trafikot —, most Liepach Silvius főispán úr anyagi támogatását élvezve, meglehetősen kényelmes, a szó legszorosabb értelmében polgári életmódot folytat. Míg régen feketébe öltözve, imakönywel a kezében, mint egy mártír térdelt órákig a templomban télen és nyáron egyaránt, addig most ,, . . . a kosztanjeveci házban egész nap hallatszik a tejszínhabos üst harangozása, minden paplan libatollal van megtömve, minden puha, párnázott, vanília és fűszerszagú és rendkívül sokat adnak az ételek minőségére . . ." [43]. És az álszent és képmutató Regina asszonyság ezek után még nem átall fiának erkölcsi prédikációt tartani, aki — érthetően — minden kertelés nélkül mondja el a legőszintébb véleményét anyja életmódjáról. Valóságos drámai feszültség uralkodik itt, olyan, mint a Glembay Ltd második felvonásának végén, amikor Leone és apja, Ignjat Glembay összecsapására kerül a sor. ,, . . . Maga azt hiszi —, mondja Filip az anyjának —, maga hivatott arra. hogy erkölcsi leckét adjon nekem? Mégpedig ez alatt a fedél alatt, amit ugyanolyan, ha nem rosszabb pénzen épített, mint amilyet harisnyáik alá gyömöszölnek azok a lányok? És az én gyermekkorom és az én egész megszületésem és a trafik és az egész ott a Barátok utcájában és az a vén asszony a fekete szajkóval és a püspök szerepe az egészben? . . . Maga a kereskedelmi viszonyait az éggel mindig igen rendes könyvvitelben tartotta: azok közül az aszszonyok közül, akik felett maga ma este itt botránkozik, nem mindegyik van olyan helyzetben, hogy a kanonokok ilyen kúriákkal biztosítsák öregségüket, ahol aztán kártyázgatnak a méltóságosokkal!" [441. A cselekmény szálainak bonyolítása során Filip és Regina asszony mellett egy egész sor jellemet rajzol meg az író, főleg azokat, akik jelenlétükkel megfertőzik az egész korabeli horvát társadalmat. Liepach főispán úr a ferencjózsefi kor embere, a „bécsi császárság fényében .413