Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: Adalékok Gárdonyi Géza regényírói módszeréhez (Az Egri Csillagok és forrásai)

Emlékezzünk csak, milyen mesterien írja le az író Buda elfoglalá­sát! A szultán csellel megszerezte az ország ősi fővárosát, a magyar urakat pedig, Török Bálinttal az élen, magával hurcolta rabságba. A bir­tokokat kisajátította. így bánt el May Iád Istvánnal is, Török Bálint rab­társával. Erről tanúskodik egy 1548-ban írt török levél, amely szerint „thazar tugia, wgymond, mit kellyen mind Mailaddal es mynd jozaga­v/al tennie" [7]. De a végvári katonák hősiesen küzdenek. Nem sajnálják a fárad­ságot, az életüket. Egy török levélíró már 1549-ben panaszkodik Ist­vánffy Pálnak, „hogy az Meczeky wtatys alyak az kyraly zolgay ismegy az Swklossy wtwtys" [8]. A regény lapjain életre kelnek a forrásmunkából megismert ala­kok. Dobó István minden erejét az egri vár megerősítésére fordította. Az Eger vár megerősítésére felhasználandó adót élete kockáztatásával szedte be, mert amint Forgách Zsigmondhoz írt levele bizonyítja, „thor­kaban wagion az thereknek" [9]. Hogyan jelentkeznek ezek a megjelölt levélrészletek a regényben? Már a cselekmény indításakor megdöbbenve vesszük tudomásul Móré László gaztetteit, s Dobóék megtorló ostromát igazságos eljárásnak tart­juk. Akár Móré Lászlónak, akár Nádasdy Mártonnak is nevezték a kap­zsi magyar nemest, jellegzetes alakja volt a XVI. századi szerencsétlen Magyarországnak A németek már Buda falai alatt álltak, de már a rabló török hordák is rajta voltak a nyomorgatott magyarokon. Török Bálinttal a Jedikulában raboskodik Maylád István is, könnyekre indító szenvedésével és honvágyával mintha a korabeli levélből lépett volna ki, ahol a kegyetlen császár rablása mögött érezzük egy magyar nemes halálig tartó kálváriáját. Dobóék, a király szolgái, a mecseki úton sza­badítják ki a magyar foglyokat rabságukból, de ugyanúgy portyáztak a magyar katonák a siklósi úton is. Dobó István határozott írói kézzel formált alakja mintaképe a kötelességét teljesítő, hazáját szerető ma­gyar várkapitánynak, aki még életét is kockáztatja a rábízott vár meg­erősítéséért. Gárdonyi ily módon gyúrja át a levelek anyagát — a kortársak hiteles vallomását — élő történetté. Az író a XVI. század történelmi állapotairól tájékozódhatott ezekből a levelekből, s az így nyert korkép valóságos környezetében mozgatja, fejleszti szereplőit. Az Egri csillagok elsődleges forrása Tinódi műve, az Eger vár via­daljáról való ének és annak Summája. Gárdonyi nagy mértékben és elsősorban támaszkodott Tinódi históriájára. Ezt mutatják lapszéli jegy­zetei a Régi Magyar Költők Tára harmadik kötetében [10]. Az ostrom menete, epizódok, mind hasonlóképpen sorakoznak Tinódi és Gárdonyi művében. A költő leírja a templombástya felrobbanásakor bekövetkezett óriási megrázkódtatást. Még a legbátrabbak is kétségbeestek. „Oh, mely igen az hősök rettenének." Ehhez a sorhoz írja Gárdonyi meg­jegyzését: „Megrendült minden ember, Maga Bornemissza színében el­fehéredve bámult a füstölgő kőhalomra." Ugyanez a regényben így je­.394

Next

/
Oldalképek
Tartalom