Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: Adalékok Gárdonyi Géza regényírói módszeréhez (Az Egri Csillagok és forrásai)

kájában megismert, tanulmányozott, s művében fel is használt. Ezek a forrásmunkák is tanúbizonyságot tesznek Gárdonyi írói fantáziájának erejéről, bepillantást engednek alkotóműhelyébe. Bóka László mutatott rá, hogy a regény első részének szerteágazó cselekményvezetése, az impresszionista színfoltokkal mintázott történelmi kor éppen egyik erőssége Gárdonyi szerkesztési eljárásának [2]. A második részben, ahol a szálak egyetlen eseménybe, az egri várvédelembe futnak össze, az első kötet minden apró mozaikja jelentőséget kap. A XVI. századi Magyarország szétdúlt állapotát festi a regény első része. A Dózsa-parasztháború, a mohácsi csatavesztés, kettős királyválasztás, Buda elvesztése, az ország három részre szakadása, a török betörések, rettenetes pusztítások: ezeknek az eseményeknek az árnyékában erősödnek meg a regény expozíciójában már színre lépő főhősök. Kemény harcosokká fejlődnek, még egy olyan emberfeletti tettet is képesek végrehajtani, mint az egri vár megvédése a török túlerővel szemben. Mi adott Gárdonyinak támaszpontot arra nézve, hogy visszaadja hitelesen a kor történelmi levegőjét? Űgy gondolom, segítségére volt ebben a könyvtárában található, Szalay Ágoston által 1861-ben közzétett Négyszáz magyar levél a XVI. századból — 1504—1560. című levélgyűjtemény, amelyben Gárdonyi által használt színes és grafit ceruzával tett alá- és melléhúzásokat találtam. A bejegyzések hitelességét Gárdonyi írása a könyv egy-egy lapján, kétségkívül igazolja. 1530-ban kelt a ,,Batthyani Fferencznek" címzett levél, melynek írója, „Akacz Pal" panaszolja urának levelében, hogy milyen nyomorult helyzetben vannak a jobbágyok, akik kiszolgáltatottak egy másik földesúr kapzsiságának: ..Nadazdy Marthon es Nadazdy Laszlo ffya Nady fferencznek . . . mynden barmoth el weuthek es mynd ffheyer ruhayokat... es thykuokath, lwdokat azthess mynd el weuthek" [3~|. A magyar katonák panaszkodnak elesettségükről. ,,Maitinatus Horwat" sírja el panaszait urának, barátjának, ,,Chani Akaciusnak" a Gárdonyi által megjelölt levélrészletben: „nagh kelthsegem vagyon mynd az zegen legenekkel a kyk welem wadnak" [4]. 1540-ben kelt az a Telegdy Miklóshoz írt levél, amely a német és török veszély jelentkezéséről ad hírt: „imar az nemethek raythok wadnak, es a therekek ezenthel raythok leznek" [5]. 1547-ben már olyan hírek terjednek az országban, hogy a török megindul a Felvidék felé. Ezért olvashatjuk az egyik levélben, hogy a levélíró Debrecenben vesztegel, ,,'hody myel az torokok harmycz heth ezeren oda a my földökre yndwltak wolna rabolny, de nekyk aztes mondák, hody Egreth zalanak meg" [6]. A nagyszerű szerkesztési eljárás, amely Gárdonyi írói művészetére vall, kiaknázza ezt a levelet is. A széttagolt, feldúlt országban minden a végvárak felé mutat. S ezek közül is Eger, a Felvidék kapuja forog veszélyben. Az író is itt összpontosítja a regény szálait, ezzel is hangsúlyozva a vár és a várostrom történetét. .393