Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: Adalékok Gárdonyi Géza regényírói módszeréhez (Az Egri Csillagok és forrásai)

a századvégi tüdőbajos írógeneráció sorsában, engednie kellett bíráló hangjából. De Gárdonyi nem is tartozott a legnagyobb tehetségek közé, így nevét ma már az elbükottak, leterítettek, Reviczky, Komjáthy mellett emlegethetnénk. Nagyon sokat nélkülözött, nyomorgott életében, s mikor a Göre-könyvek kínálta olcsó siker ízét megérezte, nem tudott ellentállni a csábításnak, annál is inkább, mivel ezekkel a könyvekkel jelentős pénzforrásra is szert tett. Később maga sem nézett örömmel ezekre a műveire. Azonban a siker megérkezett: az egész ország hosszú ideig a Göre-könyvek népszerű íróját tisztelte benne. A polgári kor alacsony ízlése hozsannázva fogadta ezeket a műveket, de nem törődött az igazság jelszavával fellépő íróval. Gárdonyi engedett a kor nyomásának, s a „kövek alatt nőit fű" — ahogyan ő nevezte magát — a hivatalos irodalom napfényének sugarai alatt lett befutott íróvá. Irodalmi tevékenységében a kezdeti Gárdonyi-novellákat — amelyeknek már értékük van — egy bátor hangú antiklerikális regény követi. A sajátos realizmussal mintázott magyar falu körképének festése jelentős fejlődése írói útjának. Az én falum apró novellái széttagoltságukkal is már érlelték Gárdonyi regényírói művészetét. A jellemek, sorsok ábrázolása már nagy regénye számára készíti az utat. De a kezdő regényíró tájékozatlansága megbosszulja magát. (A folytatásokban megjelenő Álmodozó szerelem után ez első regénye.) Nem tudott eleget tenni Wolfneréknek, akik az Új Idők számára szerződtek vele folytatásos regényre. így született meg a rövidebb Dávidkáné, Tegzős Ilona romantikus szerelmének története. Jelentős, mert az író történelmi tanulmányainak szülötte, s így az Egri csillagok számára törte az utat. Voltaképpen kisfia biztatására szeretné megírni Gergely deák életét. De ezen túlmenően „igaz történelmet" akart írni „regény alakjában", mint ahogyan ő maga ír erről naplójában. Az Egri csillagok Befejezésében pedig írói őszinteséggel vall regényírói módszeréről: „Aki érdeklődik még", hogy mi, hogyan történt az ostrom után? — a történelmi könyveinkben megolvashatja. Magam is onnan jegyeztem meg ide röviden." A kor történelmének tanulmányozása, Verancsics, Hammer, Musztafa, Ortélius, Dselalzade munkáinak olvasgatása segít tájékozódni a XVI. század történelmében. A regény címének változtatásai (Gergő diák, Holdfogyatkozás, Hol terem a magyar vitéz, Török gyűrű, Hold és a csillagok, Egri csillagok), a közben elkészített cselekmény váz, a források alapos, hosszas tanulmányozása bizonyítják, hogy Gárdonyi magas mércével mérte regényének értékét, egy pillanatra sem akart letérni a történelmi igazság által megszabott útról. A török kosztümkönyvek tanulmányozása, a bécsi levéltár és a konstantinápolyi szultánmúzeum anyagának megismerése, az átélt perzsa ünnep 1899. május 22-én, a regényben leírt, beutazott helyek mind-mind az író szívós, kitartó munkáját bizonyítják. Az alábbiakban szeretnénk néhány — részben ismert, részben ismeretlen forrásmunkáról beszámolni, amelyeket az író kutatómun.392