Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szokodi József: Revizionizmus és osztályárulás

lefegyverzését vannak hivatva szolgálni. A burzsoá társadalom-adta le­hetőségekkel való megbékülés nem más, mint a burzsoázia óhajának teljesítése és valóraváltása. A burzsoá propaganda azt hangoztatja, hogy az emberiség legideáli­sabb társadalmi-politikai berendezkedése az a demokrácia, amit a kapi­talizmus nyújt. A parlamenterizmus nem ismer osztálykzlönbségeket. s így az állam is osztályok felett áll, elfogulatanul képviseli az egyete­mes emberi érdekeket, tekintet nékül a még meglévő társadalmi kü­lönbségekre. A revizionisták nem látják, vagy nem akarják látni, hogy a pol­gári demokrácia a maga szabadságával nem az ellentétek megszűnését, hanem kiéleződését idézi elő. A polgári demokrácia szabadsága egyrészt a kizsákmányolás teljes szabadsága, másrészt pedig, amennyiben ez a szabadság a kizsákmányolt tömegek szélesebbkörű felvilágosítását teszi lehetővé, éppen hogy nem az osztályharc megszűnésének, hanem a pro­letárforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba való forradalmi át­menet előkészítésének szakasza. Lenin nagy határozottsággal leplezte le azokat, akik a burzsoá par­lamentizmussal és a burzsoá demokráciával szemben politikai illúzió­kat tápláltak, vagy akik elvi meggyőződésből vallották annak a szocia­lizmus érdekében való célszerűségét, a szocializmusnak mint egy adott feltételét. ,,Aki nem érti meg a parlamentarizmusnak és a polgári de­mokratizmusnak azt az elkerülhetetlen belső dialektikáját, — írta Lenin — amely a vitának az eddiginél sokkal radikálisabb, tömeges erőszakkal történő eldöntésére vezet, az sohasem lesz képes arra, hogy ennek a parlamentarizmusnak a talaján olyan elvileg következetes propagandát és agitációt folytasson, amely valóban előkészíti a munkástömegeket arra, hogy győzelmesen vegyenek részt az ilyen „vitákban" [6], A revizionisták azzal, hogy a marxizmust úgy igyekeznek módosí­tani, korrigálni, hogy az a burzsoázia szájaízének megfeleljen, illetve, hogy a marxizmus címszó alatt olyan eklektikus elméletet tálalnak a a proletáriátus elé, amely minden, csak nem marxizmus, — eltávolod­nak a proletáriátus osztály álláspontjától és a burzsoázia érdekeinek képviselőivé, a burzsoázia hittérítőivé válnak. A revizionisták más tol­lában díszelegve akarják behódolásra kényszeríteni, bukásra kárhoz­tatni a szocialista mozgalmat. A nemzetközi munkásmozgalmon belül folyó több mint fél évszáza­dos vitát, a mozgalom két perspektívája közötti harcot a történelem el­döntötte. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a vita ezzel lezárult volna. Napjaink nemzetközi munkásmozgalma ugyancsak vitától hangos. Űj viszonyok, új történelmi körülmények szabják meg e vita formáit és feltételeit. A revizionizmus „klasszikus" jelszava („a végcél — semmi, a mozgalom — minden"') tovább él, amelynek igazolását a ma revizio­.319

Next

/
Oldalképek
Tartalom