Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Légrády Gyula: A fordítás elméletének és gyakorlatának néhány kérdése didaktikai szempontból

Műfordítóink a követelménynek megfelelően tudatosan tesznek eleget a fordítás elveinek, ami Németh László szavaiban így jut kifejezésre: „A nyelvek alaktanával a nyelvek alkattanát állítom szembe . . ." Csak ilyen felfogással és ebből fakadó képzett fordítói technikai eljárással érhető el, hogy a tartalom és a forma tökéletes egységben nyer megvalósulást a fordításban. A tartalom és a forma megkapó összhangjára ad példát Tóth Árpád Verlaine Oszi chansonjának fordításában, amelyben az eredetinek még hangtani szempontból is hű utánzója. II. A fordítás elméletének vizsgálati tárgyát a fordítások alkotják, amelyek alapján általános törvényszerűségeket, elveket állapít meg, de miután még az egyfajta anyagon belül is nehéz minden egyes esetre érvényes általános szabályokat kidolgozni, így ezek a szabályok nagyon is általánosak és vizsonylagosak. Azonban az elmélet még így is a fordítás gyakorlatának tudományos alapjául szolgál. 'Segíti a fordítót a helyes fordítói szemlélet kialakításában, elveket, szempontokat ad az eredeti szöveg tartalmának értelmezéséhez és a fordítási eszközök célszerű felhasználásához. Míg az elmélet a gyakorlat adataira támaszkodik, addig a gyakorlat az elmélet által megállapított következtetéseket a konkrét esetek megoldásánál érvényesíti. Az elmélet és gyakorlat dialektikus egységet alkot, egymást kiegészítik és feltételezik. A szépirodalom, de gyakran a tudományos és társadalmi-politikai irodalom is olyan műfordítást kíván, amely nem tűri a sablonos megoldásokat, s az elmélet sem nyújt kielégítő útmutatást azok fordítására. Ilyenkor a gyakorlatnak kell megragadni a konkrét részlet helyes értelmét. A helyes gyakorlat módszeréről viszont a fordítástechnika studiuma ad kellő ismereteket. IV. A fordítási művelet két fő mozzanata: 1. az idegen szöveg megértése, azaz, tartalmának, a mondanivalójának helyes felfogásában és 2. más nyelven való megfogalmazása. A szöveg megértését analitikus úton, azaz a mondat alkatelemei tüzetes elemzésével és szintetikus eljárással, azaz az elemek értelmi egységbe foglalásával biztosíthatjuk. Mindenek előtt a szónak a szövegösszefüggéstől függő jelentésárnyalatát kell tisztázni, miután a szó nem mindig alap jelentésében szerepel a szövegben. A szó értelmének feltárásakor olykor az a nehézség merül fel, hogy a pontos jelentés csak szemantizációs művelettel állapítható meg. Gyakran gondot okoznak a neológizmusok, a kölcsönzött szavak, az is, hogy olykor konvertálást kell alkalmazni. Különösen a fordulatok, a szólások, a közmondások, az idiómák helyes fordítása jár nehézséggel, amelyek fordításakor el kell szakadni a strukturális és a lexikai alaktól. Ezeknél a szavak egyenkénti fordítását mellőzve, a mondat értelmét kell megkeresni és a megfelelő irodalmi jelentését kell megállapítani az anyanyelvben. A szó fordítástechnikájának problémája lehet: 1. a fordító nyelvben nincs meg az eredetinek megfelelő szó,

12. a megfelelés nem teljes, 3. az eredetinek több jelentése is lehetséges. A szavak értelmének feltárását elősegíthetik a szinonimák, antonimák, a körülírás, esetleg az összehasonlítás. A mondat fordítástechnikájánál az alaptípusú konstrukciókat kell 206