Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az írásjelek szerepe az általános iskolai anyanyelvi oktatásban

A felkiáltójelben benne fénylik minden betű. És felnyilall az égig." A Bakos által közölt találó idézet ma is tanulságos [11]. Az újabb módszertani szakirodalom azonban még mindig egyáltalán nem, vagy igen keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Szocialista Nevelés, a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanítói számára kiadott módszertani folyóirat ez évi évfolyamában cikksorozat foglalkozik az írásjelek használatával. A cikk szerzője megállapítja, hogy „az írásjeleknek fontos kifejező szerepük van az írásban. Az írásjelekkel igyekszünk hűebben, pontosabban rögzíteni gondolatainkat, érzelmeinket és óhajunkat. Felhasználjuk őket gondolataink tagolásának a jelölésére, az érzelmi telítettség érzékeltetésére és a logikai összefüggés hangsúlyozására" [12]. — A kérdést azonban elsősorban helyesírási és nyelvhelyességi vonatkozásokban vizsgálja meglehetős alapossággal. Mindenesetre tanulságos, hogy ez a folyóirat 5 számában (májustól— szeptemberig) foglalkozik a kérdéssel. — A Magyartanítás c. módszertani folyóirat legutóbbi számának két olyan cikke is van, amelyiknek alaposan érintenie kellene az interpunkció kérdését. Az első cikk a mondatszerkesztés és versszerkezet összefüggéseit vizsgálja. Ez a téma feltétlenül igényelné az írásjelek használatának alaposabb megfigyelését. Ezzel szemben a szerző csak zárójelben érinti a kérdést, mindössze enynyit jegyezve meg: „Az egyes írók, költők az írásjeleket nem csupán grammatikai, vagy helyesírási szükségszerűségéből használják, hanem ezeknek is a mondanivalót kifejező szerepet szánnak" [13], A másik módszertani cikknek még élesebben kellene felvetnie a kérdést, hiszen a kifejező olvasás problémájával foglalkozik [14]. Megállapítja, hogy tanulóink olvasási készsége igen alacsony színvonalon áll. Felveti a problémát: hogyan lehetne ezen segíteni? A lehetséges eszközök között azonban az írásjelek szerepének felismertetése még csak nem is szerepel. II. Anyanyelvi oktatásunk tehát ezen a téren hiányos, bár a tartalom és forma egységéről minden fokon bőven esik szó. Az írásjelek pedig a látható nyelvben fontos szerepet játszanak: használatuk a forma lényeges jegye. A tartalom és forma dialektikus egysége viszont arra figyelmeztet bennünket, hogy a legkisebb részletet sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Hiszen „a mű formája nem külsőség, hanem tartalmi többlet" — állapítja meg Bóka [15]. Természetesen itt nem feladatom és nem célom most a tartalom és forma egységének kérdését boncolgatni, hiszen csak egyetlen részproblémával foglalkozunk, az írásjelek intellektuális és emocionális szerepével, hatásával. Az írásjelek használatának vizsgálata nemcsak az iskolában, hanem az irodalmi elemzésekben is elhanyagolt terület volt. Bóka felhívja a figyelmet arra, hogy a verselemzőt az kell érdekelje, ami a verses formá168