Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger-környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban

káli (Tragopogon orientális), hosszúlevelű buvákfű (Bupleurum longifolium) és kék harangcsillag (Asyneuma canescens). III. Festucetum sulcatae pannonicum A déli lejtőkön megtaláljuk a pannóniai sztyep-réteket, az un. pusztafüves lejtőket. Karakter faj a barázdás csenkesz (Festuca sulcata), 40—60 százalékig borítja a talajt. A talaj fekete színű, rendzinához hasonló. Egyéb gyepképzők: a vékony csenkesz (Festuca valesiaca), kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), sima komócsin (Phleum phleoides), prémes gyöngyper je (Melica ciliata) és ősszel a fenyérfű (Andropogon ischemum). Néhány cserje emeli a társulás változatosságát: húsos som (Cornus mas), sajmeggy (Prunus Mahaleb), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), gyepű rózsa (Rosa canina), fagyai (Ligustrum vulgare) és cserjetermetű kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Mohák közül gyakori a Syntrichia ruralis, a Ceratodon purpureas több helyen tömegesen. A gyepszint kora tavasztól késő őszig igen változatos: homoki pimpó (Potentilla arenaria), tarka nőszirom (Iris pumila), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), törpe árvácska (Viola Kitaibeliana), közönséges kövi foszlár (Cardaminopsis arenosa), farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), Csaba ire (Sanguisorba minor ssp. muricata), csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis), tarka nőszirom (Iris variegata), kakuk homokhúr (Arenaria serpyllifolia), borzas nefelejcs (Myosotis hispida), csattogó eper (Fragaria viridis), festő csülleng (Isatis tinctoria), torony szál (Turritis glabra), enyvecske (Viscaria vulgaris), magyar szegfű (Dianthus Pontederae), hasznos tisztes fű (Stachys recta), borsos-, fehér- és deres varjúháj (Sedum acre, album et hispanicum), szúrós hölgy mái (Hieracium echioides), francia lepkeszeg (Trigonella monspeliaca) mediterrán faj, a keménytövisű lucerna (Medicago rigidula) szintén mediterrán elem, virága sárga, hüvelye tüskés, magyar bogáncs (Carduus collinus) pannoniai-kárpáti endemizmus, Orlay-murok (Orlaya grandiflora) szép, fehérvirágú ernyős, kéksaláta (Lactuca perennis), kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia), recés vajvirág (Orobanche reticulata) magyar bogáncs gyökerén élősködik, rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria genistifolia), terjőke kigyószisz (Echium vulgare), szürke gurgolya (Seseli osseum), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), parlagi pereszlény (Satureja acinos), Rajnavidéki imola (Centaurea rhenana), harangcsillag (Asyneuma canescens), cseplesz lucerna (Medicago prostrata), piros fog fű (Odontites rubra), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), homoki aszszúszegfű (Tunica proliiéra), eb fojtó müge (Asperula cynanchica), sárga hagyma (Allium flavum), mezei üröm (Artemisia campestris), vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), nyúlparéj (Chondrilla juncea), mezei iringó (Eryngium campestre.) 146