Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger-környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban

IV. Asplenio-Festucetum glaucae hungaricum A déli expoziciójú, meleg, napos, száraz, sziklás lejtőkön alakultak ki az ún. sziklafűvesek: a deres csenkesz (Festucetu glauca ssp. pallens) társulásai. A társulás gazdag, változatos és szép. A deres csenkesz borítása kb. 30 százalékos. Egyéb pázsitfüvek: prémes gyöngyperje (Melica ciliata), karcsú fény per je (Koeleria gracilis) és kunkorgó árvalány haj (Stipa capillata). Zúzmók közül említjük az alacsony Parmelia conspersa-1 és a tölcsérzúzmót (Cladonia pyxidata-t). Több érdekes moha tenyészik itt. A sziklák közötti humuszon viszonylag tömegesen nő az illatos májmoha (Grimaldia fragrans). Jól tűri a szárazságot és meleget (xerophyton faj!) Telepe keskeny szalagalakú, sötét zölden pontozott, alul barnapiros. A telep végeken erőteljes, fehér rojtok vannak. Illata igen kellemes, erős, a virginiai borókára (ceruzafa) emlékeztet. Különösen nyáron, de ősz elején is a Grimaldia erős illata teszi élvezetessé a levegőt. — Az ezüstmoha (Bryum argenteum) ezüst szürke párnái gyakoriak. A Grimmia campestris erőteljes, nagy, feketezöld gyepeket alkot. Előfordul még a Grimmia commutata, a Tortella tortuosa, a Syntrichia ruralis. A Pleurochaete squamosa, laza, széthulló, sárgásbarna, zöld, alacsony párnákat képez, mediterrán eredetű moha. A Rhytidium rugosum sztyep moha, kontinentális faj, felhatol 2000 m-re, de csak a napos sziklákon (saxideserták növénye!) Monotyp növény, ugyanis a család egyetlen nemzetségének egyetlen képviselője. Spóratermést nem hoz, csak Szibériában. A Thuidium abientinum fenyőhöz hasonló, ezért „abietinum". — Páfrányok közül az északi fodorka (Asplenium septentrionale) igen gyakori. Cserjék szórványosan láthatók: sajmeggy (Prunus Mahaleb), varjútövis (Rhamnus catharticus), gyepű rózsa (Rosa canina). húsos som (Cornus mas), közönséges boróka (Juniperus communis). Gyepszint növényei közül figyelemre méltók: tarka nőszirom (Iris variegata), apró nefelejcs (Myosotis micrantha), korai kakukfű (Thymus praecox), közönséges kövi foszlár (Cardaminopsis arenosa), magyar kőhúr (Minuartia frutescens) pannoniai-kárpáti endemizmus, nagyon gyakori, virágzó csomói igen szépek. Kopaszodó kakukfű (Thymus glabrescens ssp. hesperites) szára heverő, levele kicsiny (0—6 mm), hegyi len (Linum austriacum), magyar repcsény (Erysimum pannonicum), var. bükkense), toronyszál (Turritis glabra), szúrós hölgy mái (Hieracium echioides), borsos-, fehér- és deres varjúháj (Sedum acre, album et hispanicum), vajszínű cickafark (Achillea nobilis var. ochroleuca), kereklevelű haranginrág (Campanula rotundifolia), tarka koronafürt (Coronilla varia), útszéli imola (Centaurea micranthos), asszúszegfű (Tunica proliiéra), sziklai galaj (Galium erectum), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), mezei üröm (Artemisia campestris), ebfojtó müge (Asperula cynanchica), cseplesz lucerna (Medicago prostrata), szürke gurgolya (Seseli osseum), hegyi gamandor (Teucrium montanum) igen illatos, sárga hagyma (Allium flavum), sárga kövirózsa (Sempervivum »10 147